Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

ELNYOMATÁS A RÁKOSI-RENDSZER ÉVEIBEN Lichtneckert András Az 1950. október 22-i tanácsválasztásokkal az önkormányzat maradványait is felszámolták Balatonfüreden és Balatonarácson. A belügyminiszteri körrendelet azt ígérte, hogy a választásokkal „a dolgozó nép valóban a saját kezébe veszi községének irányítását". A választások kimenetelét nem bízta a véletlenre, amikor felhívta „a községi jegyzőket, hogy azokat a kulákokat, akik a választás rendje ellen fellépnek, vagy bármi módon a választás előkészítésének és a szavazásnak a menetét akadályozzák, hívassák be magukhoz és nyomatékosan figyelmeztessék őket magatartásuk következményeire". A községi jegyzőknek a választási előkészületek során úgy kellett dolgozniuk, hogy községükben „minden szavazásra jogosult leszavazzon a Magyar Függetlenségi Népfrontra".

1 A községi tanács 1950. október 26-án a református kultúrházban megtartotta alakuló ülését. A helyi népfront elnöke által levezetett ülésen a tanácstagok 9 tagú végrehajtó bizottságot választottak, akik elnökké Kőpataki Antalt, elnökhelyettessé Gyenis Imrét, vb-titkárrá László Zoltánt választották. Ezután a tanács és a vb tagjai a járási tanács, az úttörők, a pedagógusok, a hajógyáriak és a helyi pártszervezet jókívánságait fogadhatták, s megtörténtek az ilyenkor szokásos munkafelajánlások is. Az ülés a Himnusz eléneklésével kezdődött, és az Internacionáléval fejeződött be.

2 1950. december 28-án összeállították az állandó bizottságokat (pénzügyi és gazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi és közellátási, közegészségügyi és népjóléti, oktatási és népművelési). Balatonfüreden gyógyhelyi bizottság is működött Máthé János, Országh István, Róka József, Benedek Ferenc, Rumi Géza, Kugler Kálmánné és Bedő Mária tagokkal.

3 1953-ban üdülőhelyi állandó bizottság alakult Máthé János elnökletével. A „dolgozó nép" soraiból választott vezetők nagyon keveset tehettek a településükért, ezzel szemben 1950 és 1956 között végre kellett hajtaniuk azokat a rendeleteket, amelyek a településük lakosságát sújtották. A rendeletek elsősorban a jobb módúak ellen irányultak. Balatonfüreden, ahol nagygazdák, kereskedők, nagyobb szőlőbirtokkal, több lakóépülettel rendelkezők éltek, a rendeletek nagyobb létszámú csoportokat érintettek, mint Balatonarácson, ahol a lakosság kevésbé volt vagyonos. A községi tanács tevékenységét a járási tanács irányította. Az MDP a tanácsi végrehajtó bizottságban való közvetlen részvétellel biztosította azt, hogy a megfelelő döntések megszülessenek. Az ötvenes években született rendelkezések végrehajtását a rendőrség állandó készenléte biztosította. A mindenek felett álló államvédelmi hatóság által elkövetett törvénytelenségek következtében rettegés jellemezte az egész korszakot. Mindeközben mindenütt erőltették a személyi kultuszt és a szovjet módszer, a szovjet példa követését. Szovjet módszer szerint levezetett tanácsüléseket, szovjet filmhetet, magyar-szovjet barátsági hónapot kellett tartani. Az 1950. március 24-i alispáni