Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IX. Rendszerváltások kora
tanulóifjúsága 1948. szeptember 3-án a reggeli istentisztelet után, a volt polgári iskola udvarán ünnepélyes tanévnyitóval köszöntötte az 1948/49-es tanévet és az állami iskolákat, amelyekben még egy évig kötelező volt a hittan oktatása. Miközben országos viszonylatban is nagy erőkkel folyt a cserkészet felszámolása és az úttörőmozgalommal való egyesítése, úttörőavatással egybekötött ünnepség keretében 1948. október 6-án Balatonfüreden is zászlót bontott az úttörőmozgalom. A csapattitkár 1949. január 25-én a balatonfüredi 1080. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat nevében az Iskola utca nevének megváltoztatását kérte az elöljáróságtól, amelyet a képviselő-testület 1949. február 12-i ülésén határozatilag támogatott. „Azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a csapat nevében az elöljárósághoz, hogy az Iskola utca nevét Úttörők utcájára változtatni szíveskedjenek. Mi, úttörők Rákosi pajtás vezetésével és iránymutatása mellett akarjuk építeni az utat a szocializmus felé és azt szeretnénk, ha az utca, amelyen mi iskolába járunk, hogy ott jobb tanulásunkkal hazánkat szolgáljuk, büszkén hirdesse, hogy mi vagyunk úttörői ennek a községnek." 63 A kommunisták hatalmi berendezkedésének totalitását talán az a tény mutatta leginkább, hogy a centrálisán vezényelt politikai szándék és a család, illetve egyén közötti civil szférát megjelenítő egyesületeket teljes egészében felszámolták. A háború után talpra álló egyesületek mellett léteztek újonnan megalakított szervezetek is. Az ifjúsági egyesületek között pl. a kommunisták által megalakított MADISZ-on kívül kiválóan működő kisgazda ifjúsági szervezet (FISZ), sőt a szociáldemokrata SZIM is létezett Balatonfüreden a háború utáni években. A Független Ifjúsági Szövetség balatonfüredi szervezete 1946. április 22-én alakult meg és elnöknek Varga Lajost, alelnöknek Róka Karolint és Bereczky Zsuzsannát, titkárnak Papp Lászlót választották meg. b4 1948 azonban az egyesületek megszüntetésének éve is volt. A már említett egyesületeken kívül rendeletileg és rendőrségi nyomásra feloszlatták a Királyi Magyar Yacht Clubot, a Balatoni Hajózási Sportegyesületet, a Balatonfüredi Gazdakört, az Ipartestület által működtetett Balatonfüredi Járási Temetkezési Biztosító Egyesületet. 1949ben megszüntették az egyházak által működtetett egyesületeket is. A keresztény egyházak egyesületeivel azonos elbánásban részesült az izraeliták által működtetett Chevra Kadisa Izraelita Szentegylet, sőt a kifejezetten hitbuzgalmi tevékenységet folytató egyesületek (pl. Mária-kongregáció, Szívgárda) munkáját rendőrségi megfigyeléssel, politikai propagandával akadályozták. A kor hangulatára jellemző, hogy a balatonfüredi Vöröskereszt éléről eltávolított Gubicza Antal esperes-plébános (akinek helyét dr. Röhrlich Ernő vette át) az 1949. május 8-án rendezendő bérmáláshoz elöljárósági hozzájárulást kényszerült kérni. Még ebben az évben államosították a községi tűzoltó egyesületet is. A feloszlatott egyesületek tagságát a hatalom igyekezett integrálni az általa létrehozott egységes rétegszervezetekbe. A tanácsi rendszerre történő átállás előtt e rétegszervezeteken kívül (ifjúsági rétegszervezetek a MINSZ-en belül: EPOSZ, SZIT; nőszervezet: MNDSZ; stb.) csupán a Balatonfüredi Sport Club, a Tormánhegyi Vadásztársaság és a Hajógyári Zenekar fejtett ki aktív egyesületi tevékenységet Balatonfüreden. 65
