Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Balatonfüreden 1948. augusztus 27-én a nemzeti bizottság és a Függetlenségi Front Összekötő Bizottságának együttes ülésén Kőpataki Antal kifejtette: „Az idők fejlődésével kapcsolatban minden síkon meg kell vizsgálni a közéletet, annak vezetőit, s ennek a vizsgálatnak eredményeként újjá kell alakítani a községi képviselő-testületeket, új tisztikart kell választani a községek élére. Ennek a választásnak biztosítania kell azt, hogy minden helyre megfelelő ember kerüljön." Még ezen az ülésen közzétették a Függetlenségi Front Összekötő Bizottságának a községi képviselő-testület összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a nemzeti bizottság elfogadott. Az újjáalakított nagyközségi képviselő-testület összetétele: MDP: Lipták Gábor, Wagner Imre, Pakot Mihály, Országh István, Klein Sándor, Szabó Ferenc, Németh István, Pakot Sándor, Angyal Gyula, Szombati János, Bokros Gézáné, Stubna József, Sörös Géza, Kőpataki Antal, Eötvös József, Pócsor Géza; FKgP: Krassovány Márton, Horváth Zsigmond, Somogyi Károly, Markó István, Simon Károly, Dénes Sándor, Madarász Lajos, Róka Gábor; NPP: Tóth Mihály, Lukács Pál, Bocsor István, Szűcs Pál, Fehér József, Újhelyi Kálmán, Holczhauser Béla; Szakmaközi Bizottság: Papp Károly, Krumpach József, Barka Lajos, Kiss Ilona, Hesz János, Fejes József, Borsos József, Csányi Ferenc. Másnap, 1948. augusztus 28-án az új képviselő-testület megválasztotta a község elöljáróit. Községbírónak „közfelkiáltással" Kőpataki Antalt választották meg, helyettes bíró Tóth Mihály, pénztárnok Stubna József, közgyám Krassovány Márton lett, míg az elöljárói helyekre Pakot Sándort, Angyal Gyulát, Papp Károlyt, Dénes Sándort, Lukács Pált és Krumpach Józsefet szavazták meg.

49 A kommunista diktatúra kiteljesítését és a formálisan még működő szövetséges pártok elsorvasztását szolgálták az 1949. május 15-én megrendezett országgyűlési választások. Az ún. „népfrontos" választásokon a megválasztásra kerülő képviselők 70 százaléka az MDP-tagok közül került ki, míg a fennmaradó helyekre olyan jelölteket állítottak, akik fenntartás nélkül elfogadták a kommunisták irányvonalát. Ezen a napon a balatonfürediek és balatonarácsiak is csak a Magyar Függetlenségi Népfrontra szavazhattak, amelynek módjáról Miskey István járási főjegyző tájékoztatta a lakosságot: „A Magyar Függetlenségi Népfrontra úgy kell szavazni, hogy a szavazó nem tesz semmilyen jelt a szavazólapra, hanem csak összehajtja azt, beteszi a borítékba, majd leragasztja a borítékot és bedobja azt a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett urnába." Ilyen légkörben nem is lehet azon csodálkozni, hogy Balatonfüreden és Balatonarácson is majd 100 százalékos volt a választásokon való részvételi arány és 3087, illetve 710 szavazó - mindössze 11 ellenszavazat mellett - szavazott a népfrontra.

50 Az újjáépítés eredményei A háborút követő helyreállítás nem mehetett egyik pillanatról a másikra: még 1949-ben is találtak víziaknákat a Balatonban. A gyógy- és üdülőhelyeken központilag biztosított kedvezményekkel 12 lakóház és 1 szálloda helyreállításánál éltek, ugyanakkor 5 szállodát és egy panziót évek múltával a helyreállítás elmaradására hivatkozva vettek igénybe népüdültetés céljából. A szellemi újjáépülés is fokozatosan valósulhatott meg, amelynek fokmérője volt a községi intézmények, egyesületek talpra állása és 1946 szeptemberében a balatoni gőzhajózás 100. évfordulójának méltó megünneplése.^

1 A háborús pusztítás csak kis mértékben érintette a vízműveket, a 6 km-es hosszúságú vízvezeték és a fürdőtelepre korlátozódó 3 km-es csatornázás alig szenve-