Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

nak állandó változása, az igényelhető területek nagyságának, elhelyezkedésének módosulása, hanem a földosztással kapcsolatos vélt vagy valós sérelmek bírósági útra terelése is jellemezte. Az évekig elhúzódó bírósági eljárások kiábrándulttá tettek majd minden érintettet. A kiosztott földek telekkönyvezése az esetek nagy részében váratott magára, ami egy 1948. évi kimutatás szerint azt jelentette, hogy jogérvényesen összesen 163 személy részesült mindössze 36 kat. hold juttatásban Balatonfüreden. A községi házhelyrendezés 1948. júniusi felülvizsgálata idején, amelyet a megyei földhivatal és az országos földrendezési hivatal képviselőinek jelenlétében bonyolítottak le, a birtokban lévő házhelyigénylők egyike sem kapott a tulajdonjogát igazoló határozatot a megyei földhivataltól. Ugyanakkor 1948 decemberében még mindig 180 házhelvigénylőt tartottak nyilván, akiknek az ügyét 1949 márciusában is tárgyalta a község illetékes vezetése.

2-1 A földosztással a földigénylő családok nagy részének az elvárásai nem teljesültek, és a kiosztott földterület a birtokviszonyokban, a termékszerkezetben, a termelési módszerekben nem eredményezett jelentős változást. A földhöz jutás reményében 1946 nyarán 73 balatonfüredi és 28 balatonarácsi család is jelentkezett kitelepülésre. A Tolna megyei Belecskát, a közeli Balatoncsicsót, Szentjakabfát és Tótvázsonyt jelölték meg tervezett lakhelyükként. A földkérdés megoldatlansága - különösen a parasztpártiak részéről - ezen a ponton kapcsolódott össze a svábkérdés radikális megoldásának szorgalmazásával. A NPP vezetőinek írásos előterjesztése alapján a Balatonfüredi Nemzeti Bizottság még 1945 májusában - anélkül, hogy a nyilas, nemzetiszocialista vezetők és a Volksbund-tagok névsorával rendelkeztek volna - utasította a föld igénylő bizottságokat, hogy a határban lévő sváb tulajdonokat foglalják le és osszák ki. Két héttel ezután a balatoncsicsói föld igénylő bizottság azt kérelmezte a járási nemzeti bizottságtól, hogy az odatelepülő nagycsaládos zalai telepesek részére lehetőség szerint minél nagyobb földterület biztosíttassék. Ez a hatályos törvények szerint nem valósulhatott meg. A svábkérdést - akárcsak szerte az országban - gazdasági vagy helyi politikai kérdésként nem voltak hajlandók kezelni az illetékesek, csupán rendőrségi üggyé degradálták, amihez elsősorban a nemzetközi és országos politikában készítették elő a talajt.

26 A balatonfüredi földosztók nagyon kevés kiosztandó földdel rendelkeztek, az átlagosan egy főre eső kiosztott földterület nagysága messze elmaradt nemcsak az országos átlagtól (5,1 kat. hold/fő), hanem a Balaton-felvidéki községek átlagától is.

27 A Balatonfüredi Földigénylő bizottság munkáját a nagy elvárások súlya alatt elkövetett igazságtalanságok kísérték a kezdetektől, amihez esetenként támogatást nyújtott a nemzeti bizottság, valamint az államrendőrség is. Mivel a rendőrség által letartóztatott nyilas vezetők nem rendelkeztek elkobzandó földbirtokkal, így Bedegi Gábor birtokát szemelték ki elkobzásra. Birtokelkobzási ügyének felülvizsgálatát többen kérték, a nemzeti bizottság azonban 1946. február 27-i ülésén 10:4 szavazati aránnyal elutasította a kérelmet. A nemzeti bizottság 1946. május 9-i ülésén Horváth Zsigmond (FKgP) bizottsági tag indítványára újból foglalkozott Bedegi Gábor politikai üldözésével és ezzel kapcsolatban a következő állásfoglalást hozta: „Bizottság egyhangúlag megállapítja, hogy Bedegi Gábor maga nyilasmozgalomban aktívan részt nem vett (csupán István nevű fia) és közismerten szociális gondolkozású, a közzel szemben kötelességét ismerő és teljesítő magyar ember volt. Ezt megállapítva a Bizottság egyhangúan úgy határozott, hogy megkeresi a vármegyei rendőrkapitányságot, kérve szíves intézkedését a nevezett ellen folyamatba tett internálási eljárás sürgős beszüntetésére. Bedegi Gábor esetleges tévedéséért súlyosan megszenvedett, az ellene folytatott hatósági eljárást a Bizottság szükségtelennek és igazságtalannak tartja." A későbbiek folyamán a birtokelkobzásra vonatkozó földigénylő bizottsági határozatot érvénytelenítették, nevezett ennek következtében felkerült a kuláklistára.

28