Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

Balatonfüreden a faluban és a fürdőtelepen a társadalom jobb módü tagjai, az „úri középosztály" számára a társas élet egyik keretét a kaszinók adták. A Balatonfüredi Kaszinót 1907. november 24-én balatonfüredi polgárok azon célból alapították, hogy „a helyi és vidéki társadalom müveit osztályainak találkozó helye legyen, s hogy a hazafias és közművelődési törekvések központjául szolgáljon". Az alapszabályokat Segesdy Ferenc elnök és Horváth Sándor jegyző aláírásával az 1908. április 8-i alakuló ülésen fogadták el. Elsősorban a járási hivatal tisztviselői, értelmiségiek, lelkészek és a polgári iskola tanári kara fedezhető fel a tagság soraiban.

294 A Balatonfüredi Kaszinót felső kaszinónak is nevezték, mivel a faluban, a Varga-házban, majd a Szávoszt-villában működött. Hivatalosan csak egy kaszinó volt Balatonfüreden, de időnként fürdőtelepi kaszinóról is írtak a helyi sajtóban, és előfordult, hogy a Kisfaludy Társaskört is kaszinónak nevezték. Az 1913. január 5-i közgyűlésen az alelnök a kaszinó ötéves múltjára tekintett vissza. Addigi elnöke, Segesdy Ferenc kir. táblabíró lemondott, utóda Nánay Sándor polgári iskolai igazgató lett, alelnökök pedig Langer István főszolgabíró és Szende István járásbírósági jegyző.

293 Hosszú szünet után, 1927-ben a Balatonfüredi Kaszinó életre kelt az. ipartestületi székház helyiségeiben. Pár nap alatt a tagok száma százra emelkedett. Csepinszky Pál járásbíróságí elnök, Vámos Géza református lelkész és Szuhács János polgári iskolai igazgató vezetésével színvonalas kulturális munkát terveztek. 1927. február 12-én a balatonfüredi felső kaszinó az ipartestülettel karöltve műsoros teaestélyt rendezett.

296 1 930-ban a kaszinó elnöke Barabás János, alelnökei Babies Endre plébános és Vámos Géza lelkész. A belügyminiszter a 10 év óta alapszabályszerú működést nem folytató kaszinót 1940-ben feloszlatta. A Balatoni Szövetség lapja már 1909-ben hírt adott a Kisfaludy Társaskörről. A Kisfaludy Sándor Társaskör 1910-ben alakult, 1911. május 7-én és 1913. december 17-én kelt alapszabályait is jóváhagyta a belügyminiszter.

297 Az alapszabályban megfogalmazott célja: „Balatonfüredfürdő és vidéke társadalmi érdekeinek előmozdítása. Törekvés arra, hogy a társaskör tagjai a helyi társadalmi élet élénkítése folytán mindazokban a nemes szórakozásokban részesüljenek, melyekből az együttműködés sikerei fakadnak. Gondoskodás továbbá arról, hogy az állandó lakosság és a fürdővendégek között olyan szoros erkölcsi kapocs létesüljön, melynek révén a jövő társadalmi alakulásai sikert hozóan legyenek előkészíthetők." A társaskör helyiségeiben tiltotta a szerencsejátékokat, a politizálást, lapokat, folyóiratokat, könyveket bocsátott díjmentesen a tagok használatára. A társaskörnek tagjai lehettek a fürdővendégek is heti 50 fillér befizetésével. A helyi lapban csak 1911-től tudósítottak a Kisfaludy Társaskör rendezvényeiről.

298 A kör jótékonysági ünnepségeket, hangversenyeket rendezett, de a fürdővendégek szórakoztatásával, sportolási lehetőségek megteremtésével, sportversenyek rendezésével is foglalkozott. 1912-ben a fürdőigazgatósággal együtt szervezte a programokat. A kör könyvtárát adományokból, a rendezvények bevételéből fejlesztették. Vezetőségében az első világháborű előtt a főszolgabíró, a fürdőigazgató, a fürdőfelügyelő, a fürdőfőorvos, a Balatoni Szövetség titkára, gyógyszerész, ügyvéd és néhány szőlőbirtokos vett részt.

299 1914-ben a fürdőigazgatóság pompás helyiségeket bocsátott a kör rendelkezésére („nagyűri kényelem, fényűző berendezés"). Az új helyiségek az Erzsébet-udvar földszintjén voltak: olvasószoba, játékhelyiség és társalgó. Az 1920-as években a Grand Hotel első emeletén, a Sebesta-vendéglőben, a 30-as években a fedett sétány alatti helyiségben, 1935 decemberétől pedig a gyógyterem melletti olvasószobában működött. A mozgóban minielőadásokat, dalestélyeket, farsangi estélyeket szervezett.

300 A két háború közötti években a kör elnöke volt Mészöly Gyula ny. járásbíró, Kolbenschlag Béla ny. alis-