Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

történelmi traditio!, polgárainak magas intelligenciája, jó központi fekvése, a társadalmi szervezkedésben tanúsított mozgékonysága, csaknem kizárólag kisbirtokokból álló berendezkedése tették alkalmassá arra, hogy a zászlóbontás itt történjék."

243 Augusztus 17-én a községháza nagytermében megalakult a Faluszövetség balatonfüredi csoportja. 1920 szeptemberében a gazdakör elnöke Bedegi Gábor, 1922-től Pálfi Zsigmond szőlőbirtokos. 1924-ben kérték az állami polgári fiúiskola gazdasági és kertészeti intézetté való átalakítását.

244 A járási gazdakör 1925. évi közgyűlésén elhatározták, hogy az egész járást egységesen beszervezik, egységes gazdasági közvéleményt teremtenek. Elnök lett Pálfi Zsigmond, alelnök Cséplő Ernő és Sipos Bertók Gábor, titkár Varga Sándor, pénztáros Bereczky Gábor, háznagy Bocsor Sándor, ellenőr Horváth Zsigmond, könyvtárosok Somogyi Imre, Bocsor Géza, Bertók Sándor. 25 tagú választmány alakult a vezető birtokosokból, ezenkívül a községi csoportok vezetői is tagjai lettek a választmánynak.

245 1928 januárjában a járási gazdakör elnöke Herczegh Imre. A gazdaköri rendezvényeket a tűzoltószertárban tartották. Kiemelkedett a farsangi gazdaköri bál, amely elsősorban a gazdakön ifjúság mulatsága volt. Tagjai számára beszerzéseket is végzett, foglalkozott a szakoktatás, szakigazgatás és az adózás kérdéseivel. Küldöttségeket, nagygyűléseket szervezett, memorandumokat fogalmazott meg. Döntő szava volt 1928-ban a pinceszövetkezethez való csatlakozásban, a napszámbérek megállapításában, a hegyőrség megszervezésében. 152 kötetes „Gazdasági Népkönyvtár"-uk alapszabályait 1929-ben fogadták el.

246 1933. december 17-én 73 füredi gazda megalakította a Balatonfüredi Gazdakört, amelynek elnöke Horváth Zsigmond, alelnöke Vámos Géza református lelkész és Cs. Darab József, titkára Somogyi Imre, pénztárnoka Tolnay István, ellenőre Bereczky Gábor, háznagya Szabó Imre, könyvtárnoka Katona Lajos és Somogyi Géza lett.

247 A művelődés lehetőségét kezdetben a könyvtárak jelentették. A kölcsönkönyvtárak (Edelmann Károly pesti könyvkereskedő kölcsönkönyvtára az 1850-es évek első felében, fürdői kölcsönkönyvtár, Faragó Adolf kölcsönkönyvtára 1914-15-ben, Kordaféle kölcsönkönyvtár 1943-ban) mellett az egyleti, kaszinói, iskolai könyvtárak sora létesült Balatonfüreden, amelyek nemcsak a fürdőtelepi közönség, hanem a falubeliek olvasás iránti igényeit is kielégítették.

248 A „mozgó" a faluban indult hódító útjára. 1913-ban Lőwinger Miksa bádogosmester, az ipartestület pénztárosa hat évre kibérelte az ipartestületi székház nagytermét mozgószínház céljára. Megnyitását a székház ünnepélyes felavatása után, júniusra várták. A mozgó a fürdőigazgatóság elhatározása nyomán, 1914-ben került a telepre. A Kisfaludy-vendéglőt alakították át 260 férőhelyes mozi és színielőadás céljaira, ruhatárral, cukrászdával, előteremmel. Megnyitását 1914. július 9-re tervezték. A háború után 1922-ben nyílt meg a Kisfaludy mozgó a Fürdő Rt. kezelésében.

249 1935 májusában agilis vezető, Lukács Pál vette át a mozi üzemeltetését. A helyárak: 1931-ben páholy 1,20 P, első hely 60 fillér, második hely 40 fillér. A mozi nem olcsó, de elérhető szórakozás a szerényebb jövedelmű rétegek számára is. Az oktatás és a politikai propaganda hamar felfedezte a filmben rejlő lehetőségeket. Az iskolai oktatásban már 1930-ban segédeszközzé vált a film. Balatonfüred hírlapjaiként 24 hírlapot ismer a szakirodalom. A községnek is szóló, helyi híreket közlő helyi lap ennél kevesebb volt. Ilyen volt Vadnay Béla 1911. május 14.—július 30. között megjelent lapja, a Balatonfüred, a Faragó Adolf által kiadott Balatonfüredi Hírlap (1912. április 21.-1915. szeptember 2.), és a leghosszabb életű helyi lap, a Balatonfüred (1920. január 1.-1944. október 4.), amelynek kiadását a Járási Polgárszövetség és a Balatonfüredi Gazdakör indította el, majd „keresztény hetilapként" jelent meg.

2:>0