Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

zett, fűtőanyaggal nem bíró nép házról házra koldulni jár, ami eddig ily mérvben nem történt meg, ez a szegény nép neki esett a közeli erdőknek s azt barbár módon irtja."

204 Az 1920-as évek végétől a képviselő-testület egyre többet foglalkozott az utcák, terek rendezésével, az átjárók lekövezésével és a járdaépítéssel. 1928-ban a település 45 utcája hivatalos nevet kapott. 1929-ben megrendelték az utcanév- és házszámtáblákat. 1931-ben rendezték a katolikus templom előtti Szent Imre (korábban Apponyi) teret.

205 1930 májusában elkészült a balatonfüred-balatonarácsi felső út, 1937 augusztusában pedig a fürdőtelepre vezető út. Az 1908. március 1. és 1909. július 1. között megépült vasúttal és a vasúti állomás elhelyezésével a képviselő-testület többször foglalkozott. Előnytelen elhelyezésén egyesek úgy akartak változtatni, hogy a déli oldalra áthelyezik, amit a képviselők 1927es határozatukban „az erős szél miatt" nem támogattak.

20

" A villanyvilágítás előbb a fürdőtelepre érkezett meg, ahol 1912 júliusában gyulladtak ki a lámpák, de csak az apátsághoz tartozó épületekben és a sétatereken volt világítás. 1912-ben a községek szerződést kötöttek a Hazai Villamossági Rt.-vei. 1912. szeptember 6-án megtartották a közigazgatási bejárást, megállapították az 5000 voltos távvezeték nyomvonalát. 1913 márciusában a vezeték elkészült, szerelték az utcai égőket és a privát vezetékeket. 1913 májusában próbavilágítást tartottak. Az első évben az áramellátás akadozott, hetekre leállt. A telefont 1915-ben a háború miatt vezették be a községházára.

207 A fürdőtelep után a faluban is létesült községi postahivatal az első világháború előtt. 1930-ban Marton Mór indítványozta kincstári posta létesítését. A község kérelmét a postaigazgatóság fedezet hiányában elutasította. 1937 júniusában Darányi bejelentette, hogy Balatonfüred új postaépületet kap. 1937-ben megépítették az új postaépületet a polgári iskola telkéből átengedett területen. A hivatal 1938. január 31-én beköltözött az új épületbe.

208 Ekkor Simon Károly volt a postamester. Balatonarácson 1912 decemberétől működött postaügynökség Soós József katolikus tanító vezetésével. 1913 júniusában Simon Károly vette át a postát. A fürdőtelepen Oesterreicher Manes József 1782-ben nyitott gyógyszertárat.

209 1922 májusában kérelem érkezett a képviselő-testülethez a második gyógyszertár engedélyezésére. A vármegye közegészségügyi bizottsága nem támogatta a füred-falui gyógyszertár felállítását, 1923. június 18-án a Cs. Darab-féle házban (Kossuth u.) mégis megnyílhatott a Megváltóhoz címzett gyógyszertár.

210 Az 1930-as években a falubeli gyógyszertárat Takács János, a telepit J. Kovács Béla vezette. A víz- és csatornamű a község legnagyobb vállalkozása volt, amelynek terveit 1913-ben Szinnyay József mérnök elkészítette, de a háború miatt el kellett halasztani a megvalósítását. 1927-ben elsősorban a fürdőtelepi érdekeltségek szorgalmazták a vízvezeték létesítését. 1928-ban Knuth Károly mérnökkel elkészíttették a terveket. Ezután öt évig húzódott az ügy a tervek jóváhagyása és pénzügyi akadályok miatt. 1933-ban Darányi Kálmán és Mesterházy Ferenc főszolgabíró vette kezébe az ügyet. 1933-ban új szerződést kötöttek a tervezésre Farkas Sándor mérnökkel.

211 A képviselő-testület 1928. januári döntése alapján a vízvezetéket nem a Kéki- és a Koloska-forrásból, hanem a Siske-forrásból kellett megvalósítani, mert az a közelségén kívül a malmok kártalanítása szempontjából is előnyösebb volt. Úgy döntöttek, hogy a vízvezetéket a községre és a fürdőtelepre egységesen vezetik be, csatorna csak a fürdőtelepen létesül. A vízvezetéki ügyek előkészítésére felállították a 10-es bizottságot.

212 1933. november 16-án döntöttek a MABI-tól (Magán Alkalmazottak Biztosító Intézete) kölcsön felvételéről 12 évre 6 százalékos kamat mellett. Ezután megállapodtak