Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

(1889) posta- és távírd a tiszt. Bevonult 1914. augusztus 29-én a nagykanizsai 48. honvéd gyalogezredhez. Ferizovic szerbiai községben, 39 havi frontszolgálat után, hasi hagymázban, tábori kórházban meghalt. Gyenis Gábor (1885) földműves, közvitéz. Bevonult 1914. augusztus l-jén a nagykanizsai 48. gyalogezredhez. Przemyslnél eltűnt. Orosz fogságban, a szamarkandi fogolytáborban 1915. november 30-án meghalt. Gyenis Pál (1887) cipész, őrvezető. 1914. augusztus l-jén bevonult a nagykanizsai 48. gyalogezredhez. 3-án az orosz frontra került, november 18-án Mihajlovszkánál roham közben elesett. Gyenis Pál (1881) járásbírósági altiszt, közvitéz. Bevonult a nagykanizsai 20. gyalogezredhez 1914. augusztus elején. Hősi halált halt 1915. november 23-án. Győrfy József (Vörs, 1873) közvitéz. Bevonult 1914. augusztus l-jén a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredhez. 12-én indult az orosz frontra. A Kárpátok védelmében elesett. 1915. január 31-én egy tábori kórház égésekor elégett. Heuling Imre (1874) őrvezető. A mozgósításkor azonnal bevonult a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredhez. Az orosz fronton szolgált, Galíciában megsebesült. 1918. szeptember végén eltűnt. Horváth Lajos (1875) földműves, közvitéz. Bevonult 1914. szeptember 2-án a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredbe. Meghalt a romániai Sipotenél szerzett sebesülése következtében 1917 márciusában. Kenyeres Gábor (1882) földműves. A háború kitörésétől a 48. gyalogezredben szolgált. Megsebesült, 1916. augusztus 5-én orosz fogságba esett. Baku szigetén tartották őrizetben, ahol vérhasjárvány következtében 1918. június 23-án meghalt. Kéry János (Csopak, 1891) zászlós. Mindjárt a mozgósításkor bevonult a veszprémi 31. honvéd gyalogezredhez. 1915. április 11-én indult a harctérre. A Kárpátokban 9 nap múlva halálos sebet kapott egy gránáttól. Kiss Imre (1880) földműves, közvitéz. A háború kitörésekor bevonult a 48. gyalogezredbe. 1914. augusztus 12-én az orosz harctérre került. Przemysl elestekor fogságba esett. Elhunyt vérhasban a szamarkandi fogolytáborban 1915. november 30-án. Köster Antal (1897) közvitéz. Bevonult 1916. november 7-én a debreceni 30. honvéd gyalogezredbe. Súlyos betegségben 1917. április 24-én az ungvári kórházban halt meg. Köster János (1898) közvitéz. Bevonult 1917. október 15-én a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredbe, 1918. január 9-én került a harctérre, ahol szerzett betegségébe Balatonfüreden halt meg 1919. január 4-én. Kovács Pál (1876). A mozgósítás másnapján vonult be a nagykanizsai 20. népfelkelő ezredhez. A harctéren 1915 áprilisában eltűnt. Kungl Miklós (1897) közvitéz. Bevonult 1915. augusztus l-jén a nagykanizsai gyalogezredhez. Az olasz fronton szerzett sebesülése következtében meghalt 1920. április 11-én. Kurucz László (1891) közvitéz. A háború kitörésekor vonult be Pozsonyba. 1916. szeptember 24-én Galíciában haslövés következtében hősi halált halt. Laki József napszámos, közvitéz. Gyalogos a cs. és kir. 48. gyalogezredben. 1914. október 27-én eltűnt. Hivatalos adat szerint elhalálozásának helye a lengyelországi Stany, időpontja 1914. december 23. Major Gábor (1880) bevonult 1914. augusztus 2-án a 20. honvéd gyalogezred póttartalékosaként. Az 1914. évi galíciai visszavonulás közben Krakkó mellett srapnerlövés érte, elhunyt a krakkói várkórházban 1914. október 27-én. Major József (1876) közvitéz. Bevonult 1915 augusztusában a 20. honvéd gyalogezredhez. 1915 októberében került a harctérre, ahol eltűnt. Márkus Dániel közvitéz 18 éves korában vonult be a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredhez. Mészáros Károly (1880) községi rendőr, közvitéz. A mozgósításkor vonult be a 20. népfelkelő gyalogezredhez. Augusztus 10-én került a frontra. 1914. november 27-én hősi halált halt Galíciában a pilicai erdőben. Nánay Ferenc (1898) hadapródjelölt őrmester. Bevonult 18 éves korában a veszprémi 31. honvéd gyalogezredhez. 1917. május 8-án az olasz frontra került. Öt havi szolgálat után 1917. szeptember 22-én hősi halált halt. Apja, Nánay Sándor elesett fia tetemét hazahozatta, s a füredi temetőben helyezték örök nyugalomra. Nász Flórián (Hidegkút, 1883) ti-