Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

semet igazolja az a körülmény, miszerint nem hiszem, hogy nagyobb pénztelenséggel s több ellenszenves érzülettel kellett volna valahol megküzdeni, mint Balatonfüreden, ami a közelmültban két borszövetkezettel ért csalódás után nem is csodálható, s ennek ellenére is Balatonfüred szőlősgazda társadalma jegyzett annyi részvényt, hogy ha a ba­dacsonyi pince körzetébe tartozó szőlőbirtokosságok mindegyike aránylag annyit je­gyez, minden nehézség nélkül jő össze az előirányzott alaptőke." 106 A pinceszövetkezet megalakulását széles körű összefogás tette lehetővé. A földművelésügyi miniszter a badacsonyi állami pincét a szövetkezet rendelkezésére bo­csátotta és 200 ezer pengő támogatást is ígért az alakuláshoz. Zala vármegye 20 ezer P támogatást adott. 1929. március 3-án megalakult a Badacsony-vidéki Szőlősgazdák állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezete, amelynek igazgatóságában Balatonfüredről Dicenty Dezső, Vámos Géza, Pálfi Zsigmond és Cs. Darab József, felügyelő bizottságában So­mogyi Imre is helyet foglalhatott. Az 1929 szeptemberétől működő pinceszövetkezet balatonfüredi fiókpincéje november 10-e után megkezdte a mustok gyűjtését. A mustot literenként 30-60 fillérért vették át, és 60 százalék előleget fizettek. Néhány hét alatt óriási forgalom volt, decem­berre a fiókpincébe 1000 hl bort szállítottak be, amelynek egy részét a badacsonyi pin­cébe kellett irányítani, mert a füredi pincegádorba 20 hl-es vagy nagyobb hordót nem lehetett legurítani. A „Hangya" országos szövetkezeti központ keretében működő fogyasztási és értékesítő szövetkezet Balatonarácson is, Balatonfüreden is működött. Az 1908. május 16-án alakult Balatonarácsi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közgyűléseit a Népházban tartotta. A tagok száma 1943-ig 240-re emelkedett, akik 3458 üzletrésszel rendelkeztek. A szövetkezet szerény, de rendszeres tiszta nyereséget ért el, 1928 és 1943 között 40 és 790 P között. Általában 5 százalék osztalékot fizetett, azonkí­vül az 1930-as évekből fennmaradt adatok szerint jótékonysági célokra is rendszeresen adott a nyereségéből. 107 Á Balatoni Szövetség lapja szerint Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség főtit­kára 1908. augusztus 30-án alakította meg a Balatonfüredi Fogyasztási Szövetkezetet. Az alakuló közgyűlésen 300-an vettek részt, 6000 korona üzletrészt jegyeztek. Vezetői föld­es szőlőbirtokosok: Horváth Mihály elnök, Pálfy Gábor ügyvezető elnök, Bedegi Gábor felügyelő bizottsági elnök. 108 A Balatonfüredi Fogyasztási Szövetkezet 1925-től Balatonfüredi Hangya Fo­gyasztási Szövetkezet, később Balatonfüred és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet néven működött. Az üzletrészek névértéke az alakuláskor 10 korona, 1926. május 30-tól 2 pengő, 1948-tól 10 forint. Igazgatósága kezdetben hét tagból állt: Horváth Mihály, Vörös Lajos, Bocsor Sándor, Vörös József, Újhelyi Imre, ifj. Somogyi Imre, Ughy Béla. Később igazgatósági tag lett Somogyi József, Szabó Károly, Horváth Zsigmond, id. Somogyi Kálmán, ifj. So­mogyi Károly, Bereczky Gábor, Pálfi Zsigmond és Vámos Géza. 1929-ben a balatonfüredi Hangya-fiókot újjászervezték, de 1933 májusától fel­számolás alatt állt, üzletét a Balatoni Élelmező Szövetkezet vette át. A szövetkezet 1940. február 21-én megszűnt. A Balaton-parti élelmiszerellátást autójárataival sikeresen megoldó Hangya-fiók megszűnését az okozta, hogy a konkurencia miatt a nagyobb fo­gyasztók (vendéglősök, szállodások) elpártoltak tőle. Nem sokkal később azonban ki­derült, hogy a konkurencia nem tudja pótolni a Hangyát, 1937 októberében Balatonfü­red vendéglátó iparosai már arról tárgyaltak, hogy élelmiszerbeszerző szövetkezetet kell szervezni. 109

Next

/
Thumbnails
Contents