Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

LEÁNYKÖKÖRCSIN (Pulsatilla grandis) A magyar nemzetségnévben (kökörcsin) a török eredetű kök = kék szó rejtőzik, utalva a hat lepellevéllel bíró virág liláskék színére. Gyökere mélyen a talajba nyúlik, tőés gallérozó levelei többszörösen szárnyaltak, a levélcimpák keskenyek. Virágzáskor rövid tőkocsányú virágai tölcsérszerűen felállók, az egész növény borzasán szőrös, amely a korán - már márciusban - virágzó faj hővédelmét szolgálja. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg az erdőhatár felett tenyésző havasi, alhavasi növényeknél is. Virágaiban a termőlevelek és porzók száma sok, a termés ún. aszmagtermés. A több centiméterre megnyúlt bibeszál tollas repítőkészülékké alakulva az aszmagok terjedését segíti elő. Síksági-hegyvidéki, délkelet-európai, pannóniai faj. Nyugatra Bajorországig található, keletre Lengyelország, Ukrajna és Románia területén él. Magyarországon a síkés hegyvidéken egyaránt előfordulhat. Nem gyakori, de lokálisan tömeges is lehet. Száraz, természetes gyepekben, karsztbokorerdőben, homoki tölgyesben él. A Balatonfüred feletti hegyek gyepjeiben találjuk virágait. Eszmei értéke: 10 000 Ft. FEKETE KÖKÖRCSIN (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) Virágzáskor rövid tőkocsányon álló harang alakú virágai bókolok, lepellevelei feketéslila színűek, a növény borzas szőrű. A virág alakjára utal a nemzetség latin neve, mely a latin pulsare = ütni (értsd: harangozni) szóból származik. Levele és termése a nemzetségre jellemzően az előző fajjal megegyező. Terméses állapotban a kocsány bókoló állásból felemelkedő. Megjegyzendő, hogy a tőfaj (Pulsatilla pratensis ssp. pratensis) nálunk nem fordul elő, ugyanakkor három alfajjal képviselt hazánk flórájában. Másik két alfaját, a magyar kökörcsint (ssp. hungarica) és a hegyi kökörcsint (ssp. zimmermannii) Magyarországról írták le. Síksági-dombvidéki, közép-európai származású faj, mely kelet felé Ukrajnáig terjed. Magyarország számos hegy- és síkvidéki táján megtalálható. Száraz gyepek, sztyepplejtők, hegyi rétek, karsztbokorerdők növénye. A terület száraz gyepjeiben nem ritka. Eszmei értéke: 5000 Ft. FARKASÖLŐ SISAKVIRÁG (Aconitum vulparia) Nemzetségnevét a felső két színes csészelevélből összenőtt sisakról kapta, mely e fajnál zöldesfehér színű. További három csészelevele alkotja a virág alsó ajkát, míg két sziromlevele a sisakba zárt sarkantyús, többé-kevésbé redukálódott szirmok formájában lelhető fel. A virág kétoldalian részarányos, virágzata laza fürt. Levelei nagyok, tenyeresen szeldeltek. Erős hatású méreganyagát - mint neve is jelzi - régen dúvadak irtására használták. Nagyobb mennyiségben bénulást és ezáltal fulladást okoz. Június-augusztusban hozza zöldessárga virágait. Közép-európai származású, hegyvidéki, magashegységi faj. Az Alpok, Kárpátok és a közép-európai középhegységek területén elterjedt erdei növény. Keletre Szibériáig (Amurvidék), Kínáig (Himalája) hatol. A Magyar-középhegység és a Dunántúl többnyire hűvös erdeiben, a számára megfelelő termőhelyeken nem ritka. A völgyaljak gyertyános-tölgyeseinek ritka növénye. Hazánkban a nemzetség leggyakoribb faja. Eszmei értéke: 2000 Ft. TAVASZI HÉRICS (Adonis vemalis) Latin nemzetségnevét a görög-római mitológiában a férfiszépség megtestesítőjeként ismert tragikus sorsú Adonisról kapta. Magyar neve szláv eredetű, hajdinát jelent, Diószegi füveskönyvében már hérits néven szerepel.