Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

A takarékpénztár alakuló közgyűlése 1904. szeptember 4-én elfogadta az alapszabályokat. A vállalatot 50 évi időtartamra, 100 000 korona alaptőkével, 1000 db egyenként 100 korona névértékű részvény kibocsátásával alapították. Hattagú igazgatóságában Révész Adolf 1904-1908, Hirschfeld Sámuel 1904-1910, Horváth Mihály 1904-1922, Varga János 1904-1917, Oblatt Rudolf 1904-1916, Zollner Sámuel 1904-1908 között foglalhatott helyet. Vezetőségében az első világháború utáni években nagygazdák, kereskedők, értelmiségiek (ügyvéd, gyógyszerész, fürdőigazgató, postamester, körjegyző, körorvos, járási tisztiorvos, polgári iskolai igazgató, szeretetházi igazgató, református lelkész) voltak.

73 1910. március 28-án a takarékpénztárral egyesített kölcsönös segélyző szövetkezet alakult, amely 1925. április 30-ig működött. 1911-ben 377 tagja volt. Vezetője: Horváth Mihály elnök-igazgató, az igazgatósági tagok: Herczeg Imre, Molnár Antal, Stolczer József, Varga János, Oblatt Rudolf, Lippnik Jenő.

74 1914-ben a község kisebb területet engedett át a takarékpénztárnak építkezés céljára, hogy a régi nádfedeles épület helyére a modern követelményeknek megfelelő épület kerülhessen.

7:1 Az 1929-ben kezdődő gazdasági válság hatására a takarékpénztár a csőd szélére jutott/

6 Az 1936. május 25-i közgyűlést megelőző időszakot „több éve tartó pangás, a betétek zárolása, a hitelélet teljes pangása" jellemezte. A pénzintézet előtt két út állt: beolvadás vagy fiókká válás. Hosszú tárgyalások után a pénzintézet a részvénytöbbséget megszerző Veszprémi Takarékpénztár Rt. fiókja lett. Önálló hitelszervként való fennmaradását Darányi Kálmánnak, Iklódy-Szabó Jánosnak, a Veszprémi Takarékpénztár Rt. elnökének, a Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzintézeti Központnak köszönhette. A hitelélet új vezetőséggel indult, az igazgatóságban hat fő, a felügyelőbizottságban két fő az anyacéget képviselte. A régi vezetőség Róka Gábor kivételével távozott, elnök lett Iklódv-Szabó János, társelnök Cs. Darab József, igazgatósági tag Micheller József sütőmester, Csimár Károly építészmérnök, Oblatt Sándor borkereskedő, felügyelőbizottsági tag Vaszary Ernő fürdőigazgató, Kutassy Imre birtokos, Igrecz Ferenc vaskereskedő.

7

' Az elnök a fiókká válásról határozó közgyűlésen bejelentette, hogy megkezdik a betétek korlátlan kifizetését és a kölcsönök folyósítását. 1937 végén a pénzintézet helyzete megszilárdult, a betétállomány 200 ezer pengőt közelítette, a kölcsönök bonitása javult és 100 ezer pengőt meghaladta, a peres váltók száma csökkent. A konszolidáció után Gál Károly cégvezetőt, aki 1920-tól a cég főkönyvelője volt, a takarékpénztár talpra állítása körüli érdemeiért felruházták igazgatói címmel.

78 A cég az 1948. június 15-én hozott közgyűlési határozat folytán a Veszprémi Takarékpénztárba olvadt. 1948-ban az igazgatóság balatonfüredi tagjai: Cs. Darab József szőlőbirtokos, Micheller József magánzó, Róka Gábor birtokos, Tölisch István magánzó, Tanczer Dezső kereskedő. Az utolsó cégvezető Gál Károly.

79 A hitelszövetkezet egy másik kor szülötte volt. Balatonfüreden a Magyar Országos Véderő Egyesület (MÖVE) első rendezvényén Cséplő Ernő, a Balatoni Szövetség titkára előadást tartott a szövetkezetekről. Az előadás hatására megindult a 100 korona névértékű üzletrészek jegyzése, és 1921. február 2-án a községháza tanácstermében megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Balatonfüredi Járási Hitelszövetkezete Kezdetben, míg a MOVE működött Balatonfüreden, a hitelszövetkezetbe jelentkezőket egy alhadnagy fogadta a MOVE-irodában. A hitelszövetkezet 1921. március l-jétől a Beleznay-féle házban, 1923. január l-jétől a régi takarékpénztári épületben, a Bertók-féle házban működött, 1930 novemberében költözhetett saját házába, a Cs. Darab-féle házba.

81 A szövetkezet - Felsőörstől Balatonudvariig és Vászolyig terjedő -