Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
felvonulás sem maradt el. 64 1936-ban is Darányi Kálmán nyitotta meg a füredi szőlésznapokat. A díjazottak közül kiemelkedett Baradlai Sándor 1934-es aszúbora és Oblatt Sándor 1935-ös furmintbora, amelyek állami aranyérmet kaptak. Cs. Darab József 1930as furmintja és Pettkó Zsigmond 1934-es hárslevelűje ezüstérmet kapott. 65 3. Az önsegélyegyletektől a részvénytársaságokig A vállalkozás mint cégbíróságon bejegyzett tevékenység történetében Balatonfüreden Hirschfeld Jakab és Dávid vegyeskereskedők 1845. augusztus l-jén alakult közkereseti társaságát illeti az elsőbbség. 66 Balatonfüreden a kisgazdák részvételével viszonylag későn indultak társas vállalkozások. Az első bátortalan lépéseket az önsegélyző egyletek tették meg. Az 1875. január l-jén 10 évre alakult, 1878-ban a cégbíróságon bejegyzett Balatonfüredi Önsegélyegylet szövetkezeti formában működött, a tagok felelőssége az üzletrészük erejéig terjedt. Az egylet a tagok kéthetenkénti 20 koronás betéteivel gyűjtött tőkét. A 30 fős igazgatóságban a tagok nagyobb része gazdálkodó ember volt a Bedegi, Bereczky, Csepely, Horváth, Király, Kutasi, Pálfi, Róka, Sári, Siskey, Somogyi, Újhelyi, Varga, Vörös családokból. A gazdatársadalom már ebben a szervezetben maga mellett tudhatta a vezetésben a füredi zsidóság soraiból Oblatt Adolfot, Veisz Áront, Veisz Sámuelt a kezdettől, Hirschfeld Sámuelt, Oblatt Sámuelt 1879-től, azonkívül Segesdy Miklós református lelkészt és Ecsy László fürdőfelügyelőt. Az 1885-ben megindított felszámolás után az egylet 1891-ben megszűnt. 67 Az előzővel azonos nevű Balatonfüredi Önsegélyegylet mint Szövetkezet 1892. december 26-án alakult hat évi időtartamra. A tagok heti 10 koronás befizetéseivel gyűjtött tőkét, és a tagoknak kamatra kölcsönöket folyósított. A céget Kovács Ábel vezérigazgató, Varga János és Hirschfeld Sámuel jegyezte. A 23 fős igazgatóságban kevés gazda volt, annál több iparos, kereskedő, értelmiségi. 68 A vezetőség személyi összetételéből érthető meg, hogy az 1898. december 26án alakult harmadik balatonfüredi önsegélyegylet miért tekintette magát csupán másodiknak a sorban. Három tagból álló igazgatóságában Lingl Valérián fürdőigazgató volt a vezérigazgató, a másik két tag az elődszervezetből ismert: Varga János és Hirschfeld Sámuel. A határozatlan időre alakult önsegélyegylet 1905. március 5-től felszámolás alatt állt, 1907. október 21-én megszűnt. 69 A Balatonfüredi Segélyegylet mint Szövetkezet 1905. március 5-én a községháza nagytermében alakult. Az alapszabályokon az egylet alapítóiként Stern Herman, Gáspár Imre, Újhelyi István, Bocsor Sándor, Varga József, Somogyi Imre, Siskey István és Varga Dénes aláírása olvasható. A tőkegyűjtés a tagok hetenkénti 50 filléres befizetéseivel történt. A tagságban gazdákat, iparosokat kereskedőket, vendéglősöket egyaránt megtalálni. Első igazgatóvá Lohner Ferenc községi jegyzőt, második igazgatóvá Stern Herman szőlőbirtokost választották. A 20 fős igazgatóság elsősorban birtokos gazdákból és iparosokból állt. 70 Az 1911. június 15-én készült felosztási tervezet szerint az egyletnek 204 tagja volt, akik 669 üzletrészt birtokoltak, melyek 101 019 korona befizetésből keletkeztek. 1-2 üzletrésszel 139, 3-6 üzletrésszel 45, 8-26 üzletrésszel 20 tag rendelkezett. A szövetkezet tiszta vagyona 116 178 korona. Minden üzletrészre 22 korona 66 fillér nyereség esett. 1911. január 10-én újabb hat évre évtársulatot alakítottak Szabó Károly református főtanító vezetésével. Áz új évtársulat már nem volt olyan sikeres, mint elődje, de a segélyegylet 1924. szeptember 3-ig működött, 1925-ben megszűnt. 71