Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VII. Életmód, hagyományos népi kultúra Füreden (S. Lackovits Emőke)

Foglalkozási ág 1910 1920 1930 Mezőgazdaság 1267 1254 1487 Ipar 492 628 770 Kereskedelem 89 109 139 Közlekedés 90 98 146 Közszolgálat 159 210 231 Véderő 11 35 22 Napszámos 119 160 114 Egyéb 140 24 36 Összesen: 2367 2518 2945 Természetesen a mezőgazdaságból élők közé sorolták nemcsak a kisbirtokosokat, hanem a mezőgazdasági cselédeket, idénymunkásokat is. A terület erdőinek és legelőinek döntő hányada a volt úrbéresek, a Nemesi Közbirtokosság, a Káptalani Erdővételi Érdekeltség, hg. Quadt Sándorné és a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt.

21 A nemesi és a jobbágyi közbirtokosságok tagjai rendelkeztek legelő- és erdőjoggal. A legeltetésért a tagok nem tartoztak legelőbérrel, ún. „páskumbérrel". A Káptalani Erdővételi Érdekeltségnél 52 gazdának volt erdőjoga, egy-egy jogrész gyakran öt-hat tulajdonos között oszlott meg. Sajnálatos, hogy adatszolgáltatóim vajmi keveset tudtak a közbirtokosságokról, s ezen intézmények jegyzőkönyvei megsemmisültek, tevékenységüket a II. világháborút követően megszüntették, maguk pedig feloszlottak. Minden bizonnyal hasonlóan működött a balatonfüredi két közbirtokosság is, mint az alsóörsi vagy a csopaki. Eszerint a tulajdonjog alapja a belső házhely és a ház birtoklása volt. Ennek alapján rendelkeztek a tagok erdőjoggal, legelőjoggal, vízjoggal. A nádasok magántulajdonban voltak, 2 kat. holdat a község birtokolt. A nádasok feltehetőleg itt is a pesti birtokosok, azaz a külbirtokosok tulajdonában lehettek, ugyanúgy, mint Csopakon vagy Kövesden.

22 Erre néhány recens adat is utalt. Egy-egy nádtulajdon 1-1,5 km hosszan és 8-12 m szélességben nyúlt be a vízbe. A közösség vízhasználati joga a tó közepéig tartott. Ide szabadon jártak fürdeni, valamint állatokat úsztatni. Utóbbit a két világháború között is gyakorolták: Diósba jártak lovat úsztatni, s ezt a részt lóúsztatónak is nevezték. A legnagyobb kiterjedésű rétek, legelők Szőlőfőn, Fűzberekben, Tamás-hegyen, Öreg-hegyen, Belső-erdőn, Malom-völgyben, Vargaszálláson, Berek alján, Fenéken, Vörösföldek alján, Berekszélen, Dobogó-hídnál, Berek-réten voltak, a nádasok pedig Berek alján, Fenéken, Vörösföldek alján, Nagyfenyő alján. Figyelemre méltó, kiterjedt erdőterület a Malom-völgyben, Bocsáron, Vargaszálláson, Felső-erdőn volt, kisebbek pedig más határrészeken is előfordultak, együtt adva ki az összterület 20-30 százalékát. Füred gazdálkodásában jelentős szerepet játszott az állattartás, amelynek kereteit a rét- és legelőterületek, valamint a takarmánytermesztés adta meg. 1896-ban 396 gazdaságban hétféle állatot tartottak. Ezek az állatfajták alkották állatállományát 1935ben is, csupáncsak létszámuk változott.

23 Év Szarvasmarha Ló Szamár Kecske Sertés Juh Baromfi Méhkas 1896 599 123 4 945 243 3382 54 1935 254 140 2 7 228 105 -