Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VI.

A jelenleg ismert honvédnévsorból kétséget kizáróan arácsi honvédeknek lehet tartani a következőket: Bajomi Pál, Berta Mihály, Csepreghi Sándor, Csizmadia Ferenc, Fejes Imre, Guár (Guáth!) János, Horváth Pál, Kazó Gábor, Kálosi (Kálózi vagy Kálóczi!) Ferenc, Komáromy Sándor, Kovács Máté, Szabó Sándor, Szegedi István, Vass József.

17 Varga Lajos főszolgabírót, a neves szőlészt sokan Habsburg-pártinak tartják, ami olyan téves közléseken is alapul, mint hogy a szabadságharc leverése után lépett volna elő főszolgabíróvá.

18 Varga Lajos egyáltalán nem volt Habsburg-párti, de megyei tisztviselőként a helyén maradt mindenkor, szervezte a nemzetőrséget, a Jellacic seregével szembeni ellenállást. Igaz, a helyén maradt akkor is, amikor az osztrákok átmenetileg elfoglalták Zala megyét, és azután is, amikor leverték a szabadságharcot. Ebben a megyei tisztviselői magatartásban azonban nem volt semmi különleges a megyei tisztikarok többi tagjához képest. Varga Lajos a folytonosságot képviselő tisztviselő volt, nem forradalmár. 1848-ban is a rendeletek végrehajtását és betartatását tekintette a feladatának, legyen szó akár a nemzetőrség felállításáról, akár az adó behajtásáról, amelyek nélkülözhetetlenek voltak Jellacic seregének kiveréséhez és többek között a honvédsereg felállításához. Balatonfüreden, 1848. október 5-én kiadott rendelete pontosan tükrözi azokat a gondokat, amelyek a nyakába szakadtak, és amelyeken megpróbált ürrá lenni. „Nem akarván nemzetőreinkkel az adót erőszakossan behajtani, felszóllítom a' bírákat és adózókat, hogy adói járandójokat s több évre is kiterjedhető restantiáikat is befizessék szépségessen, mert azt ne gondolja senki, hogy mivel nemzetőri karba emelt vagyonunk és betsületességünk, hogy ennél fogva adót fizetni nem köteleztetnénk. Ezennel most hát kimondom nyíltan azt, hogy akár nemzetőr valaki, akár nem, adóját jövő november 1-sőjéig okvetetlen befizesse, mert a' restántiáknak a' következendő évre általmenni nem lehet, nem szabad, mert ez eligazíthatatlan zavart okozna. Megfizesse hát mindenki a' mivel még adós, mégpedig a legnagyobb szívességgel, annyival is inkább, mert az újabb törvényeket alakító országgyűlés példa nélküli nagylelkűséget gyakorol még a' legutolsó rangú embernek is biztosítására, mert lám a' szőllő hegyvámját s az irtásföldeknek magukhoz váltását is feláldozza, mégpedig a' nagyokkal és nagyobb birtokos urainkkal edgy akarattal az ő polgártársainak, csakhogy az egyenlőség szép kinézéseit s üdvös következéseit biztosíthassa, s az előbbi adózókkal a haza szeretetét megkedveltesse. Vádolván a' megyei bizottmány a' tisztviselőket, ezennel én is kötelességemet ismételem, s a' bírákat, elöljárókat felhívom az adóbehajtási nagy kötelességre. Mert november 1-sőjén az adóra nézve új kults fog kidolgoztatni, ez okáért hogy a restántiák zavart ne tegyenek, magam több tiszttársaimmal jelen leszek az administration. S a' dézsmaszedés már most senkit nem tartóztatván, adhatja akármikor borát, s így pénzzel ellátván magát, adóját szép módjával befizetheti."

19 Varga Imre (Rábahídvég, 1826. augusztus 29. - Balatonfüred, 1894. november 16.) Varga Lajos főszolgabíró és Etényi Jozefa fiaként született. A soproni ezred-nevelő intézetben és a gráci katonaiskolán tanult, majd 1843-ban hadapród lett a 48. gyalogezrednél. 1848. július l-jén ugyanitt cs. kir. alhadnaggyá léptették elő. Rá egy hónapra ezrede 3. zászlóaljával már a drávai határt őrizte Jellacic-csal szemben. A pákozdi csata után alakulatánál főhadnagy, november l-jén pedig a 49. honvédzászlóalj századosa lett. A tavaszi hadjáratban kitüntette magát, elsősorban április 11-én a Pest határában vívott összecsapásban. Budavár ostroma, majd a június közepén vívott Vág menti harcok után Görgei őrnaggyá és zászlóalja parancsnokává léptette elő (július 4.). Augusztus 31-én Klapka a 8. hadtest egyik hadosztályának vezérkari főnökévé nevezte ki. Komárom feladása után a Zala megyei Nemesapátiban telepedett le. 1867/68-ban a zalai honvédegylet tagja, megyei főszámvevő volt. 1869-ben őrnagyként reaktiválták a honvédséghez és 1879-ben ezredesi