Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VI.
nemes választójoggal rendelkezett a régi jog alapján. A lelkészek és tanítók a jövedelmükre való tekintet nélkül megkapták a választójogot. Választójoggal csak a 20. életévüket betöltött és a törvényesen bevett felekezetekhez tartozó férfiak rendelkezhettek. Az 1848. júniusi választások alkalmával - amelynek eredményeként báró Putheány József lett a tapolcai választókerület képviselője 3 - 174 füredi és 45 arácsi választót vettek fel a névjegyzékbe. Mindkét helység választópolgárai között a legnagyobb létszámú csoportot a nemesek alkották. Közel azonos létszámban következett utánuk a jobbágyok csoportja, akik a telkük alapján kaptak választójogot. Ekkor Füreden a választójogosultak között csak egy egésztelkes, négy % telkes jobbágy volt, Arácson egy sem. Mindkét helységben a jobbágyok nagy többsége !4 telkes volt (Füreden 59, Arácson 15), s a Vi telkesek száma is lecsökkent (Füreden 9, Arácson 4). Iparűzés után csak Füreden kaptak választójogot, egy-egy kovács, takács, szabó, asztalos és molnár. Arácson a lelkész, a tanító, egy savanyúvízi bérlő törte meg a nemesek és a jobbágyok egyhangúságát a választójogosultak között. Füred értelmisége valamivel számosabb volt: a lelkész, két tanító és a község jegyzője a faluban, a lelkész, orvostudor, két sebész, gyógyszerész és az uradalmi ügyész a Savanyúvízen. Balatonfüreden a választók között a falubeli nem nemesek, akik első alkalommal vehettek részt képviselő-választáson: Ángyán, Bagó (2), Balázs, Bari, Bedegi (2), Bertók (8), Bocsor, Csák, Csizmadia (4), Darab, Demeter, Dómján (3), Eőry, Gyenes (5), Horváth (3), Kenyeres (10), Kiss (4), Kiss Miklós, Korpádi, Kovács (2), Kristóf, Kutasi (4), Major, Marton (2), Nagy (2), Osváld, Pálfi (3), Róka, Sipos Bertók, Szabó (3), Székeli, Szűcs, Tobak, Tolnai (2), Tóth (2), Varga (3), Vas, Vörös (3). A régi választójog alapján szavazhattak a nemesek: Barcza, Bereczky (2), Csepely, Komáromi (5), Kovács, Márkus, Nagy, Prépost, Sebestyén, Siskey (2), Somogyi (21), Szálai (2), Újhelyi (21), Varga (11), Vargyas (4). Arácson a választók között nem nemesek: Bálás, Csík (2), Juhász (3), Kálózi, Mátyás, Ortvein, Őri (3), Róka, Sánta (4), Szegedi, Vörös; nemesek: Cseh, Csekő, Csepely (2), Dömös, Dömölki, Fejes (7), Gyenis, Komáromi, Mórocza (3), Petke, Szilassy, Torma, Vargyas. 1848. június 5-én megjelent a nemzetőrség toborzására vonatkozó utasítás. 6 A nemzetőrség szervezését Balatonfüreden és vidékén Varga Lajos főszolgabíró végezte. Alsóörsön 1848. jűnius 23-án kiadott rendelkezése, továbbá 1848. jűnius 28-án Zala megye első alispánjának megküldött jelentése tükrözi a nemzetőrség szervezésének nehézségeit. „Az egész járás csendes s bajj nincsen, kivévén ily körülményekbe: a nemzeti őr kiállítása nem oly könnyű, mint sokan, kik csak politizálni tudnak s szoknak, hinni akarják, azonba' a lehetőségig elkövetünk mindent, hogy a bizottmányi rendelet tellesítessen." 7 Jellacic támadása után a zalai nemzetőröket három váltásban, június végén, augusztus elején, szeptember elején indították a Dráva-vonal védelmére. A Kanizsára induló Varga Lajos 1848. június 28-i jelentésében írta: „Minekutánna én a járás nemzet őrseregével Kanizsára menendék, kérem a tekintetes 1-ső Ali Ispány Urat legidősb szolgabíró urat, Bárány Andrást megbízni a járás hivatalos dolgai vezetésével, vidékembe pedig jónak vélném, hogy Mórocza Károly úr ruháztatna fel a hivatalos rendeletek telîesittésére s bírói politiális felügyellésre. Ez Füreden van, ezt is elvégezheti, s a mastani sok s terhes teendőkkel a bíró urak bár a magok vidékeiket láthatják el. ... Kérem a tekintetes Elnök urat, tessék a bizottmánynál oly hathatós s kénszerittő rendelést eszközölni, hogy a tisztviselőknek legyen támasza s nagyobb auctoritása, az adó befizetetése érdemébe, a mastani állapotba igen nehezen lehet a tárgyba boldogulni." 9 Jellacic szeptemberi támadásakor a zalai nemzetőröket kétfelé irányították. Varga Lajos a visszatérése után, 1848. szeptember 23-án jelentette, hogy „ütközésnek kellett