Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

Füreden az 1806. esztendővel bezárólag csak az adózók közül választott törvénybírákat ismerünk, ráadásul ugyanazon esztendőből vagy csak törvénybírót, vagy csak öregbírót, együtt sohasem fordulnak elő. 1813-tól minden törvénybíró nemesember volt. Arácsról kevesebb adat alapján ugyanaz mondható el, mint Füredről. 1822-ig csak egyetlen törvénybírót ismerünk, Szecsődi Gergelyt. 1822-től a Csepely, Dömös, Petke nemesi családok viselték a törvénybírói tisztséget. Az öregbíró tisztségét viselő adózók a Kálózi (Kálóczi), Kovács, Kövér, Mátyás, Molnár, Pogár, Őri, Róka, Vámos, Sáry családokból kerültek ki. Az 1712. április 24-én kelt kiadványon a káptalan ispánja után 3 füredi esküdt neve olvasható, akik közül kettő bizonyosan nemesember volt, a harmadik valószínűleg jobbágy rendű.

155 Az 1718. december 28-án kelt kontraktuslevélben, amelyet a helység pecsétjével is megerősítettek, az aláíró „emberséges emberek" egyik csoportját a nemesek (Siskey István, Varga János, Somodi Gergely), a másikat a nem nemesek (öregbíró Polyáni István, Varga A. János, Újhelyi Mihály) alkották, tehát a nemesek és a jobbágyok közösen cselekedtek.

156 A füredi bírák és esküdtek 1735. július 2-án a veszprémi káptalannak megküldött, nemes Somogyi István özvegyétől Korpádi Miklós káptalani jobbágy által elfoglalt kaszálója ügyében kiadott bizonyságlevelét Varga Ádám törvénybíró, nemes Varga János és Somodi Gergely, továbbá Varga János, Bedegi János, Újheli Mihály, Szabó Mihály és Polyányi János írták alá. Utóbbiak esküdtek voltak, tehát nemes és jobbágy esküdtek álltak a törvénybíró mellett a falu önkormányzatában.

157 A helység önkormányzatától származó néhány - a jobbágyközségek önkormányzatát is rendező Mária Terézia-féle urbárium előtt keletkezett - kiadványban a füredi esküdtek megoszlása a következőképpen alakult. Nemes Jobbágy Összesen Nemes Jobbágy Összesen 1712. 04. 04. 3 1 4 1736. 09. 20. 1 4 5 1713.12. 06. 2 2 4 1742. 06. 09. 3 3 1718.12. 28. 3 3 6 1754. 03. 09. 2 2 4 1736. 04. 01. 1 3 4 1768. 07.12. 1 4 5 A nemesség és a jobbágyság közös önkormányzata néha egészen különös pecséthasználati eseteket szült. Ugyanazon ügyben keletkezett iratokat hitelesíthették a falupecséttel is, a nemesség pecsétjével is. 1831-ben „Balaton Füredi helységnek hites bírái s elöljárói" Polányi István sessiójának a gyermekeitől való elvételéről kiadtak két bizonyságlevelet. Az egyiket 6 nemesember, köztük a törvénybíró és 4 adózó személy írta alá, és a füredi nemesség „Bolot füredi nemesig pecsetye" köriratú pecsétjével hitelesítették. A másikon, amelyet a falupecséttel hitelesítettek, az aláírók összetétele annyiban különbözött, hogy az öregbíró is közöttük volt.

158 Amikor Vass János 1844-ben az ökre elpusztítása miatt panaszt tett a tihanyi fiskálisnál, a helység bírái és elöljárói olyan becsülevelet állítottak ki a káráról, amelyet a törvénybíró nemes Varga Péter, az öregbíró Gyenis Imre, 2 nemes és 6 jobbágy esküdt és a falu hites jegyzője írt alá. Ez a falu önkormányzatától származó egyetlen kiadvány, amelyre a falupecsét mellé a füredi nemesség pecsétjét is rányomták.

159 A törvénybíró a falu önkormányzatának a feje. Nevezték a kommunitás bírájának is, mint Gyenis Jánost 1801-ben. Az esküdtekkel együtt meghatározott értékhatárig bíráskodhatott a falubeliek, nemesek, agilisek és jobbágyok ügyeiben.