Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

gosítottak. Vargha János és a felesége egy-egy elzálogosított földet bírtak, amelyeket magvaszakadás miatt idegenítettek el. Vargha Ádám ismeretlen jogon bírta a Fejérvízi nevű földet. Vargha István is bírt két földet, amelyeket 7 forintért zálogosítottak el. Körösztös Benedek Bocskai Mártonnak elzálogosított 3 - sessióhoz tartozó - földet. Fodor Imre bírt 2 tized alá való földet. Szabó Mihály bírt egy földet a Szőlőfői-dűlőben. Az úrbéresek összeírása és szokásban lévő terheik feljegyzése után Acsádi Ádám püspök 1727. április 17-én a füredi részbirtokon élő jobbágyok részére kiadta az „urbáriumot", tulajdonképpen egy szerződést (kontraktust), amely szerint az 1755. évi úrbérrendezésig teljesítették úrbéres kötelezettségeiket. 1. Fürednek a veszprémi káptalan részéről való lakosai - minthogy mindeddig a mészárszéket, korcsmát és a helység határában található erdőt minden fizetés és bér nélkül helytelenül bírták -, ezentúl az alábbiak szerint fognak szolgálni. 2. Minden helyes gazda vagy telkes jobbágy esztendőnként Szent Márton napjára két forintot tartozik fizetni az uraságnak. 3. Szent Tamás napjára esztendőnként közösen adnak két hízott sertést vagy helyette 10 forintot. 4. Minden gazda egy ludat, két tyúkot, tíz tojást, minden zsellér egy csirkét, közösen pedig a lakosok Szent Mihály napjára négy öreg meszely tehénvajat adnak. 5. Mindenféle terményből, úgy borból is dézsmát (tizedet) adnak, kötelesek a dézsmaszemet Veszprémbe szállítani, a „borok alá erejekhez képest befogni", azaz a dézsmabor fuvarozásához fogatokkal előállni. 6. Kötelesek robotban az uraság számára szántást és vetést végezni, a szénabetakarításra előállni, az uraság által kívánt más robotot elvégezni. 7. Ha az uraság részéről való lakosok halászni akarnak a Balatonban, minden harmadik halat kötelesek az uraságnak adni. 8. Akik házhely, rét, föld után cenzussal tartoznak, kötelesek megfizetni. 9. Amidőn a földesurak vagy tisztjeik a helységbe mennek, tartoznak őket illendően tartani és parancsaiknak engedelmeskedni. A kontraktusban nem szerepelt, de a jobbágyoknak 1767-ben, az úrbéri kérdőpontokra adott felelete szerint továbbra is adtak 3 akó asztali bort, zsúpszőlőt és gyümölcsöt az uraságnak. Az 1727-ben megszabott feltételek szerint szolgáló füredieket és úrbéri szolgáltatásaikat 1753-ban újból összeírták abból a célból, hogy a helység részére a többi Balaton-felvidéki káptalani birtokkal együtt urbáriumot készítsenek.

56 Az urbárium kiadását ekkor is az úrbéresek név szerinti összeírása előzte meg. (12. táblázat) Az 1753-ban teljesített szolgáltatásoknak és az 1727. évi kontraktusnak az összevetéséből megállapítható, hogy a kontraktus egyes pontjait teljesítették a jobbágyok, másokat viszont nem, így 1727 és 1753 között nem érvényesült teljesen a földesúr akarata. A jobbágyok Szent Márton napra 2 forintot fizettek, egy ludat, két tyúkot, 10 tojást adtak, a zsellérek l-l csirkét, azonkívül Szent Tamás napján közösen két sertést vagy helyette 10 forintot, és Szent Mihály ünnepére két pint vajat. Á földek mindenféle tized alá eső terméséből tizedet adtak, a réteket lekaszálták, és másokkal együtt a szükséges helyre összehordtak. Robotot, mikor az uraság parancsolta, teljesítették. Csopakon a kántori szőlőt - a helység árendásaival együtt megművelték. A Balatonban való halászat hasznát, a makkos erdőt, a kocsmát, mészárszéket és legeltetést, azonkívül a malmot cenzus fizetése nélkül más közbirtokosokkal és lakosokkal együtt közösen bírták.