Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

ben lakó úrbéresei sem alkottak homogén csoportot. Elsősorban az úrbéres telek bírása teremtett közöttük különbséget, azután a költözési jog, az úrbéres telkeken élőket pedig megkülönböztette az úrbéres telek nagysága, a jobbágyi kötelezettségek mennyisége és teljesítésük módja. A Rákóczi-szabadságharc utáni években a földesurak vajmi keveset tudtak a birtokaikon élő úrbéres népesség tényleges helyzetéről. A tihanyi apát 1716-ban, a veszprémi káptalan 1727-ben íratta össze az uradalom jobbágyait és jövedelmeit, az úrbéres és egyéb földeket, a szokásban lévő kötelezettségeket. Az összeírás célja a jobbágyi szolgáltatások és az uradalmak egyéb jövedelmeinek felmérése, egyúttal a jobbágyi szolgáltatások rendezése és növelése. A Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezésig (1767) eltartott ez a folyamat, s az úrbérrendezéssel 1767-69-ben még nem zárult le, mert azt 1777-80-ban a Balaton-felvidéki falvakban meg kellett ismételni. A Rákóczi-szabadságharc után leghamarább a tihanyi apátság íratta össze a Balaton-felvidéki birtokait, amelyekhez az apátsághoz legközelebb Tihany, Aszófő, Örvényes, Füred és az erősen vitatott helyzetű Arács tartozott. 1716-ban Arács az összeírás szerint részbirtok, ahol az apátságé volt 12 hold tized alá eső szántóföld és a helységhez tartozó rét fele, amelyért a mindenkori bérlők 8 forintot fizettek.

43 Az 1778. évi úrbéri összeírás idején Arácson az apátságnak csak egy házas zsellére élt, Szabó Mihály. Az 1716. évi úrbéri összeírás idején Füred helységben az apátságnak mindössze 6 úrbérese volt. Az apátsági jobbágyok robotoltak és két napi szántást végeztek az uraságnak. A jobbágyok és a külső (extraneus) szőlőbirtokosok boradója 50 akó, azonkívül minden szőlő után egy kappan, egy kenyér és egy köböl zab. A malom után 40 cipó, 40 dénár és egy kappan, ünnepnapokra ajándék járt az uraságnak. 8. táblázat A tihanyi apátság füredi jobbágyai az 1716. évi úrbéri összeírásban Egészhelyesek Szőlő hold Ökör Ló Tehén Polyány János a fiával 1 2 4 1 Szabó János 1 2 4 2 Vörös Mihály 1 1 1 Bedegi János 1 2 4 2 Bertók Mihály 1 2 2 1 Bertók István 1 2 2 1 Az apátság füredi birtokrészén 1716-ban több pusztatelek volt: Kis Istváné, amelyhez egy gyümölcsös is tartozott; Szabó Györgyé, akinek a fia Vázsonyban lakott; Tóth Mihályé, akinek a helyét Vas István bérelte; Bedegi Istváné, akinek a házában Tóth Gergely lakott. A tihanyi apátság füredi birtokát az úrbéresek szempontjából sok vonatkozásban az állandóság jellemezte. Megmutatkozott ez az úrbéresek szolgáltatásaiban, amelyek változatlanok maradtak a török kortól a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezésig, amikor visszaállították a kilenced szolgáltatását. Megmutatkozott abban is, hogy a tihanyi apátok nem törekedtek füredi alattvalóik szaporítására a zsellérek számának növelésével. 1780-ban az apátságnak 18 telkes jobbágya és 2 házas zsellére élt Füreden, 1857-ben az úrbérrendezéskor és tagosításkor 29 telkes jobbágyát és 3 házas zsellérét