Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
Györgynek 1 hold szántóföldje van és Vi kaszáló rétje. Egyik-egyik szántóföldben 2 pozsonyi mérőre valót vethet. 18 1778-ban osztályozták a szántóföldi dűlőket. Első osztályba sorozták a Szőllőfő, Kék, Nagyfenyő, Szilbéli, Kert allai dűlőket, amelyekben a kétszeres megtermett. A Fölső- és Alsó-Baricska, Bocsár, Berek, Ajtós, Petke, Farkókő, Savanyúvíz, Lapostelek, Kalótya, Görcsönkút dűlők - köves, égeményes voltuk miatt rosszul termő földjeit - harmadik osztályúaknak minősítették. 19 Az arácsiak közül az Esterházy birtokon lakók 1768-ban és a nemesek fundusain lakók 1769-ben meglehetősen szűkszavú válaszokat adtak az úrbéri kilenc kérdőpontra. 20 1778. június 12-én a grófi birtokon lakók helységük haszonvételeit és fogyatkozásait így foglalták össze: haszonvételek: „1. Szántóföldeink az kétszeres búzát, midőn ideje szolgál, megtermik. 2. Veszprém városa egy mért földnyire vagyon helységünktől, ahol is kiváltképpen sót magunk szükségére közel vásárolhatunk és némelykor leginkább őszi időben fuvarba is borokat szoktunk Veszprémbe vinni. 3. Határunkban mindenféle marháinknak elegendő legelője vagyon. 4. Úgy nemkülönben itató vizek is az forrásokon alkalmatos vagyon, és ha az Balaton felől lévő mező be nincs vetve, oda is kaszálás után le szoktak marháink itatás végett járni. 5. Tűzre való fájészásunk is határbeli erdőnkön vagyon. 6. Szőllő hegyünk határbéli vagyon, ahol is szőllőket töbnyire bírunk, s abban termett borainkbul szoktunk valamely pénzt venni. 7. Papi dézsma helységünkben szokásban nincsen. 8. Határunkban egy malom vagyon, ahol is szükségünkre szoktunk őrleni, de közel lévő szomszédságunkban is Füreden, Csopakon és Kövesen vannak elegendő malmok, ahol szározságban is őrölhetünk. 9. Helységünk határunkban másfél kaszás rétet bír." Fogyatkozások: „1. Réttyeink az Balaton mellékében lévén, töbnyire egy az, hogy marháinknak teleltetésére nem elegendők, más az pedig, hogy sásot és bozótot teremnek, s az víz által, ha essős idő jár, megnyomattatnak, és sarjút sem lehet rajtok kaszálni. 2. Épületnek való fa határbéli erdőnkön nem találtatik, hanem máshonnénd köll pénzen szereznünk." 21 Elmondták még, hogy szántóföldjeik általában középsorbéliek, kétszeres búza termők. Rétjeiken, minthogy erdőbeli irtásrétjeiknek dombos állása van, a Balaton mellettiek pedig sásosak és bozótosak, sarjút nem kaszálhatnak. 1777. június 24-én Arács kurialis részén lakó jobbágyok a fentiekhez képest néhány ponton többet, mást mondtak. A szőlőhegyükön termett gyümölcsöt és más naturáliákat a veszprémi piacra vagy vásárra vihetik. A földjük kemény, erős, négy marhával szokták a szántást végezni, a föld a kétszerest megtermi. 22 Az 1778. évi úrbéri összeíráskor a vármegyei kiküldöttek a Kistóbeli, Meződi, Agyagdi, Balatonyi, Kert allyai, Szőllők allyai, Kereszt úti, Berek közi, Tűzkües, Koloska dűlőket közepes minőségűeknek és termékenységűeknek ítélve, a második osztályba sorolták. A réteket az egyszer kaszálható rétek közé sorolták. 23 Az úrbérrendezés befejezése után közel öt évtizeddel az 1828. évben végrehajtott országos összeírás adott átfogó képet az adózók jövedelemszerzési lehetőségeiről. Az 1828-ban feljegyzett adatokat nem találták eléggé hiteleseknek, emiatt 1830-ban felülvizsgálták azokat, helyesbítésre az Urbárium és a megyei adóösszeírások adatait használták. Összesítve az alábbi eredményekre jutottak. Füred helység az Urbárium szerint első osztályú helységnek számított, ahol egy telekhez 18 hold föld, 8 kaszás rét tartozott. A sessiók száma 27. A belső telkek 46Vi pozsonyi mérőt tettek ki. A belső telkek és a rétek pótlására 50 6 /s holdjuk volt. Füred határában az Urbáriumból származó adat szerint 766 2 /3 pozsonyi mérő úrbéres föld volt, amelynek [ /b része első, 2 A része másod-, 3 /Ó része harmadosztályba
