Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

Györgynek 1 hold szántóföldje van és Vi kaszáló rétje. Egyik-egyik szántóföldben 2 po­zsonyi mérőre valót vethet. 18 1778-ban osztályozták a szántóföldi dűlőket. Első osztályba sorozták a Szőllőfő, Kék, Nagyfenyő, Szilbéli, Kert allai dűlőket, amelyekben a kétszeres megtermett. A Föl­ső- és Alsó-Baricska, Bocsár, Berek, Ajtós, Petke, Farkókő, Savanyúvíz, Lapostelek, Ka­lótya, Görcsönkút dűlők - köves, égeményes voltuk miatt rosszul termő földjeit - har­madik osztályúaknak minősítették. 19 Az arácsiak közül az Esterházy birtokon lakók 1768-ban és a nemesek fundusa­in lakók 1769-ben meglehetősen szűkszavú válaszokat adtak az úrbéri kilenc kérdő­pontra. 20 1778. június 12-én a grófi birtokon lakók helységük haszonvételeit és fogyat­kozásait így foglalták össze: haszonvételek: „1. Szántóföldeink az kétszeres búzát, mi­dőn ideje szolgál, megtermik. 2. Veszprém városa egy mért földnyire vagyon helysé­günktől, ahol is kiváltképpen sót magunk szükségére közel vásárolhatunk és némely­kor leginkább őszi időben fuvarba is borokat szoktunk Veszprémbe vinni. 3. Határunk­ban mindenféle marháinknak elegendő legelője vagyon. 4. Úgy nemkülönben itató vi­zek is az forrásokon alkalmatos vagyon, és ha az Balaton felől lévő mező be nincs vetve, oda is kaszálás után le szoktak marháink itatás végett járni. 5. Tűzre való fájészásunk is határbeli erdőnkön vagyon. 6. Szőllő hegyünk határbéli vagyon, ahol is szőllőket töb­nyire bírunk, s abban termett borainkbul szoktunk valamely pénzt venni. 7. Papi dézs­ma helységünkben szokásban nincsen. 8. Határunkban egy malom vagyon, ahol is szükségünkre szoktunk őrleni, de közel lévő szomszédságunkban is Füreden, Csopa­kon és Kövesen vannak elegendő malmok, ahol szározságban is őrölhetünk. 9. Helysé­günk határunkban másfél kaszás rétet bír." Fogyatkozások: „1. Réttyeink az Balaton mellékében lévén, töbnyire egy az, hogy marháinknak teleltetésére nem elegendők, más az pedig, hogy sásot és bozótot teremnek, s az víz által, ha essős idő jár, megnyomattat­nak, és sarjút sem lehet rajtok kaszálni. 2. Épületnek való fa határbéli erdőnkön nem ta­láltatik, hanem máshonnénd köll pénzen szereznünk." 21 Elmondták még, hogy szántó­földjeik általában középsorbéliek, kétszeres búza termők. Rétjeiken, minthogy erdőbeli irtásrétjeiknek dombos állása van, a Balaton mellettiek pedig sásosak és bozótosak, sar­jút nem kaszálhatnak. 1777. június 24-én Arács kurialis részén lakó jobbágyok a fentiekhez képest né­hány ponton többet, mást mondtak. A szőlőhegyükön termett gyümölcsöt és más natu­ráliákat a veszprémi piacra vagy vásárra vihetik. A földjük kemény, erős, négy marhá­val szokták a szántást végezni, a föld a kétszerest megtermi. 22 Az 1778. évi úrbéri összeíráskor a vármegyei kiküldöttek a Kistóbeli, Meződi, Agyagdi, Balatonyi, Kert allyai, Szőllők allyai, Kereszt úti, Berek közi, Tűzkües, Kolos­ka dűlőket közepes minőségűeknek és termékenységűeknek ítélve, a második osztály­ba sorolták. A réteket az egyszer kaszálható rétek közé sorolták. 23 Az úrbérrendezés befejezése után közel öt évtizeddel az 1828. évben végrehaj­tott országos összeírás adott átfogó képet az adózók jövedelemszerzési lehetőségeiről. Az 1828-ban feljegyzett adatokat nem találták eléggé hiteleseknek, emiatt 1830-ban fe­lülvizsgálták azokat, helyesbítésre az Urbárium és a megyei adóösszeírások adatait használták. Összesítve az alábbi eredményekre jutottak. Füred helység az Urbárium szerint első osztályú helységnek számított, ahol egy telekhez 18 hold föld, 8 kaszás rét tartozott. A sessiók száma 27. A belső telkek 46Vi pozsonyi mérőt tettek ki. A belső telkek és a rétek pótlására 50 6 /s holdjuk volt. Füred határában az Urbáriumból származó adat szerint 766 2 /3 pozsonyi mérő úrbéres föld volt, amelynek [ /b része első, 2 A része másod-, 3 /Ó része harmadosztályba

Next

/
Thumbnails
Contents