Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IV. Török kor (Lichtneckert András)

ról is rendelkezett, hogy a telküket ért jogsérelmek és károk dolgában a falu bírája s esküdtjei előtt törvényt állani tartoznak, továbbá meghagyta a község bírájának és esküdtjeinek, valamint többi lakosainak, hogy a felszabadított telektől adót vagy közmunkát ne követeljenek.

168 A bíró házánál köttettek az adásvételek, ott fizették le a vételárat, és ott ittak áldomást is. Mikor 1626-ban Gellért János eladta a tihanyi apát földjén lévő malomhelyet a füredi Egyed János kovácsnak, akkor a vevő a 120 tallérnyi vételárat a bíró házánál fizette le az eladónak és ott adott áldomást is az oklevélben felsorolt tanúknak.

169 8. táblázat Füred és Arács helységek bírái 1567 és 1645 között A működés időpontja Füred Arács 1567. Valko György 1568. március By (Bíró) Ferenc 1572. Veres Márton 1585. Kuti Imre 1586. Veres Bereck 1587. Érsek Balázs 1588. Veres Bereck 1589. Vörös András 1609. április 29. Kis Balázs 1615. körül Keresztes Zsigmond 1626. Domokos István 1629. április 23. Varga Mihály 1637. március Keresztes Benedek 1645. Szabó Jakab 1637-ben Szent Gergely pápa napja tájban Nagy Miklósné Todi Zsuzsanna, a veszprémi káptalan füredi jobbágya Keresztes Benedek füredi bíró házánál a Kék puszta nevű helyen, melyet Ajtósi földeknek hívtak, 4 hold földjét 18 forintért eladta Kis Istvánnnak és Kis Jánosnak, Szarka Lukács füredi jobbágyainak. Az adásvételt áldomás követte, amelyen jelen volt Keresztes Benedek, a veszprémi káptalan bírája, Keresztes Zsigmond, a veszprémi káptalan füredi jobbágya, Varga András, Simon Miklós, Dukai Mihály füredi lakosok és Nagy István paloznaki lakos. 0 Mikor Darabos György 1637. december 21-én megvette a lovasi malom felét, az adásvételben közreműködött a helység hites bírája is, a vételár átadása után a malom kulcsát Dömötör Mátyás, a betegeskedő molnár nagyobbik fia a hites bíró előtt adta a vevő kezébe. Később Darabos meggondolta magát az adásvétel felől, ezért háromszor is visszakérette a pénzt a hites bíróval, de Dömötör Mátyás nem adta.

171 A falu bírája és elöljárói feladatai közül kiemelkedett az adók behajtása és a közmunkák elvégeztetése, továbbá a törvénytétel a helység törvénye szerint. A falu elöljárósága a helység törvénye szerint működött. 1629. április 23-án Arács helység jobbágybírája Varga Mihály, aki a helységbeliekkel együtt jelen volt Arácson, Varga Mátyás házánál tartott törvénytételen Odor Dorottya felperes és Kovács Jakab jobbágy alperes ügyében. A felperesek előadása szerint 1604-ben a 2 holdas Ruzsás-szőlőt az alperesnek „táplálására" átadták azzal a feltétellel, hogy ha visszakívánnák, köteles lesz minden