Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IV. Török kor (Lichtneckert András)
Füred 1609-ben a tihanyi és a veszprémi vár tartozéka 4 portával, 1610-ben és 1612-ben a veszprémi váré 3 portával. 1613-ban a veszprémi várhoz tartozó Füred a zsellérekkel együtt, kivéve a szabadosokat (libertinusokat), 3 porta, 6 lakatlan házzal. 1618-ban a veszprémi várhoz és másokhoz 2 adófizető, 2 szabados tartozott és 8 puszta ház volt a faluban, 1622-ben, 1626/27-ben, 1635-ben, 1638-ban és 1647/48-ban a veszprémi várnak 2 adófizető telke volt itt. A középkor végén Arács népes falu lehetett. A dikális összeírások közül az 1531. és 1534. éviben csak az arácsi, füredi és kéki Csoron-részt írták össze. Ezen a három birtokrészen együttvéve 1531-ben 12 portát és 10 szegény vagy pusztatelket, 1534ben 7 portát és 2 szegényt találtak az összeírok. 1531-ben a tihanyi apát nem engedte összeírni alattvalóit, 1534-ben a Jánospártiak sem engedték végrehajtani az összeírást az apátság jószágán. Emiatt legkorábban 1536-ból kapunk teljes adatokat Arácsról. Az 1536. évi második összeírásban összesen I2V2 arácsi adófizető porta van, ezenkívül két szegény és Vi porta a bírónak átengedett. A porták közül 5Vi Csoron András, 3 a tihanyi apát, 2 Bejei Ambrus, l-l Ajkai Péter és a veszprémi káptalan birtokán volt. Ettől kezdve Arács portaszáma Vi és 2 között váltakozott. Arács több összeírásban puszta település. 1544-ben a népe elmenekült a vidékén portyázó törökök elől. 1548-ban a török több Balaton-felvidéki helységgel együtt felégette, 1567-ben teljesen elpusztította, 1574-ben, 1576-ban is puszta. A XVII. század első felében mégis lakott település, 1629-ből pl. a falubíró neve is ismert. 1649-ben ismét azt írják róla, hogy 8 éve puszta. Az arácsi nemesek történetéről szóló fejezetben látni fogjuk, hogy az Arács pusztaságára vonatkozó adatokat fenntartással kell kezelni. A XVII. század második felének állapotát rögzítő német nyelvű, Vízkelety József szolgabíró által készített összeírás szerint Füred falunak 200 hold (Joch) szántóföldje, 50 kaszás (Tagwerch) rétje, 250 kapás (Tag) szőlőhegye és egy 4 holdas rossz erdeje volt. A helység 16 egész és egy nemesi telekből (sessióból) állt, valamennyi lakott volt. Babocsai Ferenc zálogban 4 sessiót bírt, a veszprémi káptalanhoz 5, a tihanyi apátsághoz 5 sessio tartozott, Oroszy Ferenchez pedig - ismeretlen jogon - kettő. A keresztény földesúrnak robotot adtak. Volt egy malom, amely a faluhoz tartozott, évi 25 köböl gabona volt a jövedelme. A lakosok valamennyien kálvinisták voltak. Arács faluban ugyanekkor feljegyeztek 30 hold szántóföldet, 15 kaszás rétet, 280 kapás szőlőhegyet, 4 holdnyi kis és rossz erdőt. A falu 5 jobbágyi és 4 nemesi telekből vagy sessióból állt, amelyek 3 nemesi sessió kivételével lakottak voltak. A helységet Babocsai Ferenc zálogban bírta, egyébként gr. Esterházy Antal birtoka. A keresztény földesúrnak minden sessiótól 1 akó (Eimer) bort adtak, azonkívül szolgáltak. Egy nemesi session ketten laktak. A lakosok valamennyien kálvinisták voltak. 7 A XVII. század végén az adózók helyzetére és az általuk művelt területre az 1696. évi országos összeírás szolgáltat adatokat. A török kiűzése után a lakosságot súlyos adók alá vetették. Ekkor a török alól felszabadult ország kormányzata az adózási reform céljából egységes elvek szerint összeíratta az ország adózó lakosságát, az adó alapját képező szántóföldjeit holdban, vetésterületét pozsonyi mérőben, kaszálói termését szénásszekérben, szőlőterületét kapásban és bortermését pozsonyi akóban kifejezve.