Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IV. Török kor (Lichtneckert András)

3. Az összesített mérleg nagyon kedvezőtlen ott is, ahol a település folyamatossága megmaradt. Füredet 1548-ban felégették, 1573-ban puszta, ennek ellenére lakott helység maradt, de portaszáma a XVI. század végére - WA portáról - mindössze háromra csökkent. Ez ugyan nem fejezte ki a település határában folyó gazdálkodás súlyát, mivel a településen nemesek is éltek és gazdálkodtak, és a szőlőművelésben külső (extraneus) birtokosok is részt vettek, a helyi lakosság gazdaságainak állapotát azonban hűen tükrözte. 1. táblázat Füred, Kék és Arács portáinak összeírásai 1531 és 1536 között

4 Év Földesúr Porták száma Egyéb adatok 1531 Füred: Veszprémi püspök 11 Vl 10 szegény és puszta Veszprémi káptalan 2 Plébános 2 6 szegény és puszta Posa Lukács 2 szegény Arács, Füred, Kék: Csoron András 12 10 szegény és felprédált 1534 Füred és Kék: Veszprémi püspök 5 Vi 6 szegény, 4 puszta Veszprémi püspök prédiálisai 6 Vi 2 szegény Siskei Gergely 1 1 szegény Plébános 1 Arács, Füred, Kék: Csoron András 7 2 szegény 1536

5 Füred: Tihanyi apát 5 3 szegény, 1 puszta Keresztúri Imre 1 3 szegény Veszprémi püspök 4

1

/2 2 szegény Veszprémi káptalan 2 1 szegény Plébános 1 1 szegény Veszprémi püspök 4 2 szegény Tatai Máté 1 Kék: Veszprémi püspök 3 Csoron András 1 Tihanyi apát 2 3 szegény Arács: Csoron András 5 Vi 1 szegény, Vi a bírónak átengedve Veszprémi káptalan 1 Tihanyi apát 3 Ajkai Péter 1 1 szegény Bejei Ambrus 2