Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
III. Középkor (Rainer Pál)
pen északnak tartva, a két hegy tetején, a mondott Uraszó út mindkét oldalán, 2 föld határjel, kőrakással, amelyektől nyugatra Arácsi János fiainak, Mihály és Ágoston mestereknek Magyaré, más néven Sikach birtoka, keletre meg a veszprémi egyház káptalanja urainak Csopak faluhoz tartozó része találtatik." 232 Miklós prépost és testvére I. Lajos királytól kapták a birtokot, miután az Ivánka fia János fia Miklós magvaszakadása folytán a királyra háramlott. 1364 júliusában, gabonaaratás idején, Ajkai Pál fia Péter, fiával Miklós literatussal, továbbá Hidegkúti Farkas, fiával Bércekkel - nemes familiárisaikkal, 11 ajkai, 33 arácsi, 2 füredi, 1 csopaki és 5 kövesdi jobbágyukkal együtt - rátörtek a veszprémi káptalan Csopak és Paloznak nevű birtokán fegyvertelenül és nekivetkőzve dolgozó jobbágyaira. A termést lovaikkal összegázolták, 4 jobbágyot, több jobbágyasszonyt és gyermeket fegyvereikkel megöltek, illetve lovaikkal agyontapostattak. A véres gyilkosságból hosszadalmas pereskedés támadt a veszprémi káptalan és az említett nemesek között. 233 Mindkét nemesi család - Ajkaiak és Hidegkútiak - az Arácson is birtokló Miklós szepesi prépost és testvérei örököseinek számított. Végül - a fehérvári káptalan 1403. február 2-án kelt oklevele szerint - az Ajkaiak és a Hidegkútiak kötelezték magukat, hogy a 4 megölt paloznaki jobbágy vérdíjaként 120 aranyforintot fizetnek, továbbá bizonyos birtokrészeiket átadják a káptalannak. Úgymint teljes kövesdi és csopaki birtokukat, azaz 1 csopaki és 3 kövesdi telküket, a szőlőkilenceddel, 1 csopaki szőlőjüket, németpáhi birtokrészeiket, valamint magyaréi földjeiket azon határok között, amelyeket még Miklós szepesi prépost (t 1392 előtt) állíttatott Csopak, Kövesd és Paloznak felől. 234 Az Ajkaiak idővel visszaszerezhették magyaréi birtokukat. Ugyanis 1421. október 18-án - Ajkai Péter veszprémi várnagy és Veszprém vármegye alispánja, valamint szolgabírái előtt - Ajkai Tamás fia Benedek eltiltotta Fajszi Imre fia Gergelyt és fiát, Mihályt, továbbá ezeknek fajszi és hidegkúti jobbágyait Szikács-, más néven Magyarébeli birtokaik elfoglalásától. 235 A veszprémi káptalan számadáskönyve 1495-1534 és a veszprémi püspökség urbáriuma 1524 A XV/XVI. század fordulójáról két igen fontos gazdasági forrásunk maradt fenn. Úgymint a káptalan 1495 és 1534 között vezetett számadáskönyve 236 és a püspökség 1524-es urbáriuma 237 . Egységes szempontok szerint rendezett anyagukat nem tartottam célszerűnek részletekre bontani, s ezért itt együtt ismertetem ezeknek Füred környéki vonatkozásait. A számadáskönyv adatai szerint a veszprémi káptalant itteni birtokai után a gabonából tized, negyed és esetenként kilenced, a borból tized és negyed illette meg évente. 238 Gabonatizedet adott 1495-től 1498-ig Arács (nemesi és apáti része), Füred (külön-külön Szent Mihály és Szent Margit megjelöléssel), Siske, Kék; az 1499, 1501-1502, 1504, 1506-1508,1510. években Arács, Füred (általában a „mindkét" jelzéssel), Kék; 1513ban Arács és Füred; 1514-től 1517-ig Arács, Füred, Kék; 1520-tól 1528-ig Arács, Füred, Kék és Siske. 239 Gabonanegyedet adott 1495-től 1498-ig Arács (nemesi és apáti), Füred (Szent Mihály és Szent Margit), Siske, Kék; az 1499,1501-1502,1504,1506-1510,1513-1517,1520-1528. években pedig Arács, Füred (mindkettő) és Kék. 240 Gabonakilencedet adott az 1507,1514-1517,1520-1522,1526-1528. években Füred. 241 Bortizedet és -negyedet adott az 1495-1499,1501-1502,1504,1506-1507,1510,1513-1514, 1517,1520-1528. években Kék, Füred (Szent Mihály és Szent Margit) és Siske. 242
