Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

a király elé idézték, rájuk bízva familiárisaik és jobbágyaik előállítását.

155 Hasonló hatalmaskodások nagy számban előfordultak a középkorban. Ami azonban számunkra érdekes, hogy a Balaton-felvidéki püspöki jobbágyok a távolabbi, kemenesalji (Vas m.) Káld vásárát látogatták. A másik esetről 1473. szeptember l-jén Tapolcán kelt oklevélben Zala vármegye hatósága, Sándorházi Ambrus és Szengyeli Gergely alispánok s a név szerint nem említett szolgabírák számoltak be. Amikor augusztus 19-én a megyei nemességgel törvénynapot tartottak, elébük járult Geréndi Benedek, Vetési Albert veszprémi püspök nevében. Elmondta, hogy Szent Anna ünnepén (július 26-án) a püspök Kéken lakó egyik jobbágyát, Dankó István fia Mihályt, amikor az úton ment, Újlaki Miklós bosnyák király Hegymagas birtokra való familiárisai és jobbágyai - Sédi Péter, Gál Balázs, Bor János, Weres Dénes és Warga Éliás - elfogták és Újlaki szigligeti várnagyának, Sandrinusnak parancsára minden értéktárgyától megfosztották, s Szigliget várába hurcolták, ahol azóta is fogva tartják, a püspök sérelmére. Erre a vármegye részéről Tóti Péter fia Benedeket kiküldték Sandrinus várnagyhoz, hogy közölje vele, adott terminuskor köteles előttük megjelenni és számot adni tettéről. A kiküldött jelentette, hogy a várnagyot megidézte, de az kijelentette, hogy Mihály jobbágyot jótállás mellett sem hajlandó szabadon engedni. Ekkor a püspök megbízottja, Thárkányi Bálint, ura nevében kérte, hogy hívják egybe az összes ülnököket, s azok tegyenek vallomást a fentiekről. Ezek úgy nyilatkoztak, hogy minden így történt, s a várnagy csakugyan nem hajlandó Mihályt elengedni.

156 1434-ben ellenben maguk a kéki püspöki jobbágyok voltak az elkövetői egy hatalmaskodásnak.

117 Ekkor ugyanis Rozgonyi Simon veszprémi püspök (1428-1439) sümegi várnagya a Hagymási család - Nyírlak határában lévő - Homok nevű pusztájára tört velük.

158 Kék temploma Kék egyházáról nem maradt meg középkori említés, de a templom romja egészen a XX. század elejéig létezett. A II. József-kori (1780-1790) katonai felmérés térképe „A(lte) K(irche)" (régi templom) jelzéssel, két délnyugat-északkeleti irányú dombhát között, a patak bal partján tüntette fel a romot. Egy 1828-as térképen szintén jelölt a templomrom a László- és a Metze-hegy között. Rómer Flóris 1861 őszén feljegyezte, hogy Füredről északkeleti irányba, a pincék mellett vezető utat „Egyház útjának" nevezték a helybéliek. Felvázolta a dombocskán állt templom alaprajzát, s megjegyezte, hogy az ívelt szentélyzáródású lehetett, de ezt „csak sejdíteni szabad a kőhalmaz miatt". Pesthy Frigyes szerint (1864) a templom alapfalai egy Bedegi nevű ember szántóföldjén látszottak. Rhé Gyula 1924-es feljegyzése szerint a maradványokat az 1900-as évek elején bontották el. A lelőhelyen középkori cseréptöredékeket talált. Az 1965-ös terepbejárás során Németh Péter és Torma István régészek a templom helyét már nem tudták kivenni.

159 Papjának több említését ismerjük a XIV. századból. Theophilus esztergomi prépost 1327. június 11-én Esztergomban - a veszprémi káptalan és a zalai konvent közti pereskedésről - kiállított oklevelében, a vallomástévők között ott találjuk László kéki áldozópapot is.

160 1333/35-ben alighanem ugyanez a László pap 2 penza pápai tizedet fizetett kis dénárokban.

161 A fehérvári káptalan 1357. augusztus 24-i Szigfrid pannonhalmi bencés és Henrik pilisi ciszterci apátoknak a Garai János veszprémi püspök, vala-