Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

II. Régészeti korok Őskor (Regénye Judit)

szép számmal akadnak, pl. Balatonfüred és Arács között, ill. Aszófő és a 71-es út között. Pedig, ahogy Felső-Pannonia a magyar határtól nem messze fekvő fővárosa, Deutsch-Altenburg is reklámanyagában büszke arra, hogy gyógyvizei mellett a római császárok még a gallok elleni hadjáratot is képesek voltak elhalasztani, úgy Balatonfü­red is valós leletekkel támaszthatná alá azt az itt élő, már hivatkozott hagyományt, amely szerint a császári család a savanyúvizeknél próbált bajaikra enyhülést találni. A Kr. u. II. században már biztosan kőházak álltak a Siske-forrás feletti dom­bon és az arácsi Séd mentén. Az egykori települések nagyságát nehéz megbecsülni. Mindkét helyen töredékesek az ismereteink. Siske középkori temploma feltárásának csak „melléktermékei" voltak a római kori falak, s a hozzájuk tartozó leletanyag. A ro­mán-gótikus templom csaknem minden falát az egykori római falakra alapozták. 25 A Balaton-felvidék középkori falusi templomainak falai alatt máshol is (pl. Kővágóörs­Ecsér, Balatonakaii-Ságpuszta stb.) gyakran találunk római előzményeket. Hamis úton járnánk, ha a római kortól folyamatosan továbbélő kultuszhelyre gondolnánk. Az építőket gyakorlatiasabb szempontok vezették, pl. a szilárd alapozás, mindenekelőtt pedig a források közelsége. Récsey Viktor 1895-ös, majd Rhé Gyula adataiból sejteni lehetett, hogy a fel­színre került római tetőcserepek (tegulák) és a római törmelék egy, a középkori falut megelőző település felszínre került hagyatékanyagához tartoznak. A középkori templom szép fekvése, a várható turisztikai érdeklődés arra kész­tette Zákonyi Ferencet, a balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal műemlékeket szerető, legendás hírű vezetőjét, hogy a veszprémi múzeumnál kezdeményezze a középkori

Next

/
Thumbnails
Contents