Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
II. Régészeti korok Őskor (Regénye Judit)
2. ábra. A Balaton rajza a késő római térképen, a Tabula Peutingerianán (Fotó: Oszkó Zs.) Pannónia Inferior közötti határhoz képest nyugatabbra húzódott, viszont lényegesen keletebbre esett a 214-es határmódosításkor meghúzott határvonalnál. 3 S hogy gyógyult-e a császári család bármely tagja is a balatonfüredi források vizétől, régészeti leletekkel alátámasztani nem lehet. A források környékén hiányoznak a leletek. Ha voltak is, a kórház és környékének építkezéseinél nem figyeltek rájuk. Balatonfüred térségében a római települések a Balaton-parttól legalább 1 kmrel beljebb, a tóra lejtő dombhajlatokon, s leginkább a patakok, időszaki vízfolyások (Séd, Koloska-patak, Kéki-patak) közelében fekszenek. (3. ábra) A Balatonhoz közelebb legfeljebb csak a Baricska-dűlő vízigényes téglagyártó műhelyét találjuk, ill. a Berek-réten azokat a halmos temetkezéseket, amelyeket éppen a tóhoz közelebbi fekvésük miatt keltezhetünk - feltárások nélkül - esetleg az őskorra. 4 Balatonfüred és Balatonarács római településeit kavicsos utak köthették össze egymással 5 , amelyekből kiindulva el lehetett érni azt a korai átlós utat, amely valószínűleg a Balaton-felvidék és a Bakony hegység közötti törésvonalban haladt és - az Adriai-tengertől észak felé tartó - Borostyánkő utat és Aquincumot, Pannónia Inferior fővárosát kötötte össze. 6 Ezen az úton érhették el, kimutathatóan már az I. század második felétől kezdve, az itáliai kereskedőházak megbízottjai a Balaton-felvidéket, s a veterán katonák is szívesen telepedhettek le a tó közelebbi, ill. távolabbi körzetében. A sírkövek névanyaga és az Itáliából származó korai importáru igazolja ittlétüket. 7 A Balaton környékének római kori kedveltségét szokás magyarázni az Itáliát idéző tájjal, enyhe, szubmediterrán vonásokat mutató klímájával. 8 A széltől védett lankás, patakok fölé emelkedő domboldalakról letekintve akkoriban is gyönyörködtető látványt nyújthatott a változékony, sokszínű, szelíd és haragos arcát egyaránt mutatni tudó víztükör. A rómaiakat azonban - különösen a korábbi időkben - a letelepedésre alkalmas hely kiválasztásában, miként azt Strabón is nagyon találóan megjegyezte: a görögökkel szemben nem a szépség, hanem elsősorban a célszerűség vezette. A megművelhető területekben, a tölgyerdőkben nem volt hiány. Az állattartásnak, bizonyos fajta kertkultúra megteremtésének, gabonafélék vetésének és betakarításának nem volt akadálya. A pannóniai szőlőmag-leletek 10 , a balácai szüretjelenetes falfestmény valószínűsítik a Balaton-felvidéki szőlőművelés gyakorlatát még akkor is, ha a falképet itáliai mintákat utánozva festették meg pl. a nagy balácai villagazdaság központi épületében. lacus Pelso [Balaton]
