Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

sabban Arács nevével. A Balaton kutatása révén élete jó részét e vidéken töltötte és örök álmát is e földben alussza, megtérve az ősi kövekhez, melyeket oly sokat és szívesen tanulmányozott. A nyomdokain járó mai geológusnemzedék - immár a modern lemeztektonika elméletének felhasználásával - az 1980-as években ismételten föltérképezte a Balaton-felvidéket. A Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) által szervezett nagyszabású munka eredményei mostanában kezdenek nyomtatásban megjelenni.

8 Sajnos, a részletes földtani térképek mind a mai napig csak kéziratos formában léteznek.

9 A Füredi Mészkő képződését több száz millió évvel megelőző földtörténeti korokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk, hiszen az akkori kőzetek azóta vagy teljesen lepusztultak, vagy a mélybe süllyedve fiatalabb üledékekkel takaródtak be, csak néhány helyen bukkannak felszínre a távolabbi környéken. E többnyire fényes és sima felületű - a Balatoni Fillit Formációcsoportba sorolt - kövekről már Hrabovszky is említést tett: „Lovas falu körűi, Füredhez napkeletre márvány szinű kő is találtatik."

10 A geofizikai vizsgálatokból ismert, hogy Füred alatt mintegy ezer méteres mélységben húzódnak e gyengén metamorf, idős kőzetek. A rájuk települő egyre fiatalabb kőzettípusok, északnyugati irányban haladva, sávos elrendeződésben sorakoznak egymás mellett a felszínen. Ennek oka elsősorban a Dunántúli-középhegység szinklinális szerkezetében keresendő; az északkelet-délnyugat csapású, teknőszerű képződmény délkeleti szárnyán ahová Füred térsége is esik - helyezkednek el a legidősebb, ópaleozoos

11 kőzetek. A szerkezetből következően a rétegek általános dőlése itt még északnyugati, ami a Bakony mélyén a túloldal felé haladva fokozatosan ellentétesre változik (3. ábra). A Kisalföld irányáFürcd Savanyúvíz 2. ábra. Böckh János által 1873-ban szerkesztett földtani szelvény Füred központja és a Balaton-part között. Jelmagyarázat: 1 - szürke márga; 2 = márgás dolomit; 3 = vékonyan rétegzett márgás dolomit, dolomit, homokkő; 4 = márgás dolomit (csavart rétegek); 5 = márgás mészkő; 6 = dolomit, sejtes dolomit 3. ábra. Egyszerűsített földtani szelvény a Bakony-hegységről. Jelmagyarázat: 1 - ópaleozoos metamorf kőzetek; 2 = perm vörös homokkő; 3 = triász karbonátos képződmények; 4 = jura, kréta és eocén kőzetek; 5 = oligo-miocén törmelékes képződmények; 6 = pliocén üledékek; 7= tektonikai vonal