A Veszprémi káptalan számadáskönyve 1495-1534. Krónika 1526-1558. Javadalmasok és javadalmak 1550, 1556 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 13. (Veszprém, 1997)
Bevezetés VII
1518-ban néhai Herceg Péter rátóti jobbágy helybéli bérmalma volt. 2X Egy 1505-ben hozott döntés 29 a merenyei uradalom jobbágyainak a borszállításkor esedékes fuvardíját szabta meg, a másik 1522-ben a káptalannak a veszprémi vár 1490 őszén történt 30 megszállása óta feledésbe ment 1479. évi statútumát újította meg. 31 További kettő (1510, 1513) pedig Pesti Ferenc, illetve Csányi Albert kanonok fegyelmi ügyében ítélkezett. 32 A veszprémi kódex tartalmának sokfélesége széles körű hasznosítását teszi lehetővé. A számadások legfőbb forrásértéke, hogy közel negyven éven át a veszprémi káptalanra és birtokaira, a veszprémi egyházmegye területére, különösen a Balaton-felvidéki régióra koncentráltan a vázolt módon, formában és rendszerességgel rengeteg információt, igen sok számadatot tartalmaz évről évre ismétlődő szempontok szerint, ami a korban felettébb ritka. Mindez a középkor végi társadalom- és gazdaságtörténet páratlan értékű, alapvető forrásává teszi. Segítségével 30-40 éven át követhető többek közt a veszprémi káptalan bevételeinek (malomjövedelem, tized, természetbeni földesúri járadékok) változása, a terméshozamok és a kanonokok jövedelmi viszonyainak alakulása. Megismerhető a bevételek felosztásának mechanizmusa, a káptalan struktúrája, mintegy 60 egységből álló, egy-két kivétellel az egyházmegye határain belül fekvő birtokállománya, birtokszervezete. Vizsgálható a káptalan testületének, gazdasági tisztségviselőinek, malom- és tizedbérlőinek társadalmi összetétele. Értékes forrásunkat elsősorban a társadalom- és gazdaságtörténet, de az egyháztörténet, a névtan és természetesen az eddiginél jóval szélesebb körben a helytörténet is hasznosíthatja. 33 A veszprémi káptalan középkor végi számadáskönyvének kiadása ezt kívánja elősegíteni. 2S Számadáskönyv, 210-211. 29 Uo. ! 10-1 1 1. A döntés fontosságát jelzi, hogy a kódex egyetlen rajza itt található. A margón látható kézfej mutatóujja figyelmeztetően erre a határozatra mutat. 30 Veszprém várát Habsburg Miksa római király (később császár) hadai 1490. november 4. és 8. között szállták meg, és II. Ulászló magyar király serege 1491. július 30. és augusztus 9. között foglalta vissza. Solymosi László: Adatok Pápa város középkori történetéhez. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. 2. Szerk. Hermann István. Pápa, 1996. 45. Számadáskönyv, 246. Vö. Solymosi László: Az egri káptalan dékán választási statútumai a XV. századból. Levéltári Közlemények 63(1992). 139. 12 Számadáskönyv, 150, 172-174. A káptalan budai háza, amely Pesti ügyében szerepel, a várban, a domonkos kolostor (a mai Hilton szálló) közelében állt. Zsigmondkori oklevéltár, I. 4701. sz. Pesti és a püspök által is megfegyelmezett Csányi kanonokon kívül 1522-ben Orosz Zsigmond nagyprépostot. 1528-ban pedig Szentpáli Lőrinc kanonokot büntették meg. Számadáskönyv, 244, 305. Minden bizonnyal Kálmáncsehi Imre kanonok saját kezű elismervénye a kódex utolsó oldalán is fegyelmire utal. Ennek szövegét azonban nem ismerjük, mert nyilatkozata felett a határozat szövegének a helyét üresen hagyták. Uo. 314. 33 Minderről részletesebben tájékoztat Solymosi László: A veszprémi káptalan középkor végi számadáskönyvének forrásértéke. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk. Rácz. István. Debrecen, 1998. Sajtó alatt.
