Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
III.Török kor (Lichtneckert András)
8. A gazdálkodás lehetőségei Alsóörs határában a gazdálkodás legfontosabb ága a török korban a szőlőművelés volt, de a szántóföldi művelés és az állattenyésztés jelentőségét sem szabad lebecsülni. Mai tapasztalataink birtokában elképzelni sem könnyű azt, hogy milyen nehéz feladatot jelentett a létfenntartáshoz szükséges élelem megtermelése, mivel az alacsony és bizonytalan terméshozamokhoz ebben a korban az állatállomány és a gabonatermés elrablása, elpusztítása is társult. A földhasználat rendszerét a Balaton-felvidéki káptalani birtokokon még a XVIII. század első felében is az újraosztásos földközösség határozta meg, s a faluközösségek által kiosztott földeket később is két nyomásra vagy vetőre osztva művelték. A Balaton-felvidéken nem következett be olyan fokú visszaesés a földművelésben, mint a hódoltság egyes területein, ahol a lakosság számban megfogyatkozott, és az igaerő elégtelensége miatt a kezdetlegesebb földhasználati rendszerekhez kellett visszatérni. Sőt, éppen ellenkezőleg, több helyen tapasztalható, hogy a lakosok növelni akarják, és irtással növelik is az általuk művelt földterületet. Abban, hogy a helyzet a Balaton-felvidéken a hódoltsági területekhez képest kedvezőbben alakult, sok más tényező mellett, a szőlőművelésnek is fontos szerepe volt azáltal, hogy a nagyszámú külső birtokos a faluhatár jelentős részét lefoglalta, néha olyan területeket is, amelyek a szántóföldi művelésre is alkalmasak lettek volna. A szántóföldi művelés alatt álló területet külső és belső forrásból lehetett növelni. Az egyes falvak a szomszédos települések rovására is terjeszkedtek, ha tehették, ezért a falu lakosságának elsőrendű feladata volt a faluhatárok védelme. Az 1650. évi tanúkihallgatáskor Formadi István alsóörsi jobbágy elmondta, hogy a felsőörsiek egy darabot, a csordahajtó utat, elfoglalták az alsóörsi határból: „szoros útnak kit hínak, azon czorda haitoiok volt mind also eörsieknek, mind azoknak, kik az hegyrűl az Balatonra itatni haitottanak, melyet most kiirtván fölsőörsiek, szántó földé czinálván, elfoghlaltanak". Prépost Mihály alsóörsi nemes szerint a felsőörsiek „az czorda haitot el foghlaltak", pedig „az Berek nioma földet, midőn szőlő volt benne is, az Captalan urak Also Eörshöz dezmaltak". A vetésterület növelésére a közeli fajszi és kisbéré nyi pusztákon bérelt földeken, vagy a faluban lévő pusztatelkekhez tartozó külső telki illetőségen volt lehetőség egy-egy család esetében. Az előbb említett tanúkihallgatás során Prépost Mihály vallotta: „Az faisi földet is mindenkor az Captalan urak dezmaltak, eő is szántót bennek, hanem egyszer Szania András eőrsi prépost jobbagia el vont tűlő egy holdot ottan, mondván hogi eőrsi prépost földe, mely földrűl migh eő szántotta vetette mindenkor az Captalan uraknak jart az dezmaja." 76 1663-ban alsóörsi nemesek béreltek a kisberényi pusztából, mivel Prépost Mihály az alsóörsi nemesek részéről 1 forintot hozott a
