Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

A veszprémi káptalan és a tihanyi konvent helyére lépő várkapitányok oklevélkiadó tevékenységet folytattak. Takaró Mihály várkapitány 1557-ben Tihany várában a tihanyi konvent helynökeként (locumtenens conventus loci) állított ki oklevelet az alsóörsi Mórocza família részére egy szőlőadásvételről.

62 A végvári tisztikar tagjai és a végvárakban működő seregtörvényszékek, különösen a seregtörvényszékek jegyzői fontos szerepet kaptak a polgári lakosság ügyeinek az intézésében.

63 Ugyanakkor megjelentek a falusi bírák által kiadott, ezért különösen nagy értéket képviselő XVI-XVII. századi alsóörsi oklevelek is. A Mórocza család levéltárán keresztül érzékelhető, hogy a nemesi vármegye a XVI. századi jelentéktelenség után a XVII. században a család ügyeinek intézésében főszerepet kapott.

64 Az a nemesi vármegye, amelynek a szervezetében az alsóörsi Prépost és Mórocza család tagjai is helyet kaptak vármegyei esküdtekként. Miután Sennyei püspök 1630-ban visszaállította Veszprémben a káptalant, az hamarosan újrakezdte a hiteleshelyi működését és fokozatosan viszszaszerezte a korábban elfoglalt helyét a Balaton-felvidék, így az alsóörsiek és az ottani külső birtokosok írásbeli ügyeinek intézésében is. A falusi önkormányzat első kiadványai olyan időben és körülmények között jelennek meg a Mórocza család levéltárában, amikor a hivatalos ügyben való utazás az élet kockáztatásával és a fogságba esés veszélyével járt. így a falu önkormányzata a helyben való írásbeli ügyintézés iránt támadt igényeket elégítette ki. Alsóörs falu bírája a maga és a többi alsóörsi polgár nevében állított ki oklevelet 1557-ben. Polgárok (cives) alatt ebben az időben a falu telkes jobbágyait értették. A többi oklevelet a falu bírája az alsóörsi polgárok és nemesek nevében állította ki, ami fontos előzmény az alsóörsi önkormányzat történetében, mivel a jobbágyoknak és a nemeseknek Alsóörsön a török kiűzése után közös önkormányzata, törvénybírája, tanácsa volt. Amikor a falu bírái okleveleket állítottak ki, nem feledkeztek meg arról, hogy a falu mindenkori földesurának - 1554-től a tihanyi, 1568-tól a veszprémi vár kapitányának - a nevében jártak el, akiknek számadással tartoztak minden tettükért. így a falu bírája 1557-ben és 1563-ban a tihanyi kapitányra, 1569-ben és 1572-ben a veszprémi kapitányra hivatkozott, akiknek a megbízásából kiállította az okleveleket az alsóörsiek és a külső birtokosok részére. Ugyanakkor a család levéltárában olyan oklevelek is fennmaradtak, amelyekben az oklevelet kiállító és a magyar vár kapitányára hivatkozó alsóörsi bírón kívül még egyet találunk, aki a török földesúrra vagy egyszerűen a törökre hivatkozott. Az alsóörsi bírák közreműködésével kiállított oklevelek közül hat oklevelet kell kiemelni, melyek közül kettőben olvasható, egy harmadik alapján pedig feltételezhető, hogy Alsóörsön kettős - magyar és török - bíróság működött. 1. 1557-ben egy Ferenc nevű alsóörsi bíró Takaró Mihály tihanyi várkapitánynak és Kálmán Péter bíró egy „delii Rama" nevezetű szpáhinak a megbízá-