Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XII. Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XX. században (Borbás László-Lichtneckert András)

relés értéke 1625 forint. A gyülekezetnek 420 forintja lenne egy okleveles tanítóra, de mivel nincs tanító, ezért az államsegély nem folyósítható. 5. kép. A református iskola és tanulói az 1940-es években. A fotó Bán Irén családi albumában (Reprodukció: Zórád Ferenc) 1897. június 25-én szerződést kötöttek Beleznay István balatonfüredi építési vállalkozóval, aki költségvetést készített az alsóörsi református paplakon el3 9 végzendő kőműves-, ács-, asztalosmunkákról.' Az iskola 1900-ban Felsőörshöz csatlakozott. Az alsóörsi romos iskolát és melléképületeit 1902-ben renoválták, ezután Kovács Gyula tanítót felfogadta a gyülekezet. 1914-ben Laszip György tanítósága idején elkezdték építeni az új iskolát és tanítólakást. Amíg az építkezés folyt, addig Szili István Kossuth utcai házában folyt az oktatás.

40 1902-től Kovács Gyula, 1904-től Laszip György lett a tanító. Laszipnak a Tanácsköztársaság idején tanúsított magaviselete miatt kellett az iskolában a tanítást abbahagynia. 1921-től 1944-ig Paksy Imre volt az alsóörsi református iskola tanítója. Az 1900. esztendőben lefolytatott egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a községben 451 református, 8 evangélikus, 62 római katolikus, 9 izraelita és 2 görög katolikus vallású lakos élt. A református egyház a földművelésügyi minisztérium segélyével szőlőt telepített, a forgatás és elrakás munkáját a hívek végezték. A lelkész részére is telepítettek 1000 c-öl szőlőt. A perselypénz emelkedett, de így is csekély. Az énekkar a tanító eltávozása miatt megszűnt.