Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)

volt évszázadok óta a szokásos művelési irány. A dolgot úgy oldották meg, hogy engedtek az idősebbek kívánságának, mert azonos sor- és tőtávolság esetén végül is mindegy volt, hogyan telepítenek. A következő 2 holdas Zöldszilváni telepítés már észak-déli irányban történt.

27 Telepítettek a Telekfőn is, amit később kivágtak. Később a Suhatagban újratelepítették az ültetvényt 3,50es sortávolságra. Betelepítették a Gölyemált és a Kistelekben Traminit ültettek. • 2 8 Az utóbbi telepítések már a nemesvámosi tsz-szel történtek. Az 1960-as évek közepén az alsóörsi üzemegység területén a szántóföldeken kenyér- és takarmánygabonát és kapásnövényeket 7 nagy táblán termesztettek. A szántóföldi növénytermesztés a terepviszonyok és a szétszórt parcellák miatt korlátozott mértékben gépesített. A lovasi határ mentén 29 kat. hold szőlőt telepítettek, melyből 23 kat. hold magas művelésű, 6 kat. hold karózott volt. A tsz közös művelésében volt 33 kat. hold szőlő, amelyet nagyüzemi módon nem lehetett művelni. A háztáji szőlőterület egy tsz-tag esetében maximálisan 600 n-öl lehetett, összesen 26 kat. hold volt. A régi szőlőkben gyümölcsösöket telepítettek. A tsz-tagság összetétele 1966-ban: 45 járadékos (60 éven felüli), 25 nem teljes munkaképességű 50-60 év közötti, tíz javakorabeli 40-50 év közötti s 4 az ennél fiatalabb, harminc évnél idősebb. 1965-ben a munkaegység 22 Ft 30 fillér, a maximális munkaegység 500-550, ami évi 11-12 000 Ft-ot tesz ki. Az állatállomány lecsökkent a faluban, pl. a szarvasmarha-állomány az 1935. évi 150 db-ról 56 darabra. A lóállományból a tsz-ben 7 pár ló és 29 néhány fuvarosló maradt. A legeltetés a faluhatárban megszűnt. Az 1970-es évek elején az alsóörsi üzemegység területén a háztáji gazdaságokban 25 hold szőlő és 33 hold szántó volt. A háztáji földeket és a személyi tulajdonú földeket zártkertbe foglalták, amit a Kermencs, Mái és Lok dűlőkből alakítottak ki.

30 Bácsi Gyula, a lovasi Új Elet tsz elnöke 1982-ben így jellemezte az egyesült alsóörsi-lovasi-paloznaki tsz-ek 1960-as és 70-es évekbeli helyzetét: „A legfontosabb növény a szőlő volt mindvégig. Már 1955-ben is telepítettek, s később fokozatosan 60 hektárra emelkedett az új telepítésű szőlők területe. A tagság a háztájiban legalább ekkora területen telepítette a szőlőt. Ez volt a megélhetés forrása a közösben és a háztájiban egyaránt. A szövetkezet az akkor korszerűnek számító 2,4 méter sortávolságra telepítette a szőlőt, a bank is csak ehhez adott hitelt. A termést feldolgoztuk, egy részét eladtuk a borforgalminak, másik részét a saját borozókban értékesítettük. Budapesten, Veszprémben, Várpalotán volt a szövetkezetnek borozója. A munkaegységért is bort adtunk a tagoknak, de nem osztottuk ki, hanem eladtuk a borozókban. így többet kapott érte a.tagság. Később rátértünk az oltványtermelésre, évente 300-350 ezer darabot értékesítettünk. Jó üzletnek bizonyult az is, hiszen az emberek értettek az oltáshoz, és a talaj adottságok is kedvezőek. A szőlőket az akkori fogalmak sze-