Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)

Tüzőrök: naponta 2 fő 24 órás váltással. Vörös Gyula, Vörös Lajos, Horváth Kálmán, Huszár Gyula. Cséplőbrigád: Zsebők Zsigmond, Vida Gyula, Vida Lajos, Tóth Gyula, Somogyi Imre, Miskei Károly, Hetesy Lajos, Guath Kálmán, Hamar Gábor, Tobak Imre, Guath Imre, Horváth Imre, Steiger Lajosné, Mórocza Ferencné, Sza20 lai Ferencné, Balogh Vilma. Fogatos: Dómján Lajos. A termelőszövetkezet elnökének visszaemlékezése az 1960-ban folytatott gazdálkodás nehézségeiről: „Csak kínlódtunk a gazdálkodással. A kevés állatnak sem volt elegendő takarmány. A gabonát eladtuk, hogy valamennyi pénzünk legyen. Ősszel még értékesítettünk 110-120 hektoliter bort, az is jelentett egy csekély bevételt. Hat fővel megnyitottuk a kőbányát. Mindhiába volt az erőlködés, zárszámadáskor 16 Ft-ot tudtunk fizetni munkaegységenként, de ebben már a természetbeni juttatás értékét is beszámítottuk. Egy jól dolgozó ember naponta 1,5-2,0 munkaegységet tudott keresni. Ennyi pénzért érthetően nem szorgoskodtak a szövetkezetben. A Balaton ekkor kezdődő idegenforgalma jóval több lehetőséget kínált."

21 „A járási vezetés is látta a kínlódásunkat, s javasolták, hogy egyesüljünk a lovasi termelőszövetkezettel. A tagság tudta, hogy Lovason már egy évtizede működik a termelőszövetkezet, munkaegységenként 30-35 Ft-ot fizettek, jobbnak látták az egyesülést. 1961 tavaszán ellenvetés nélkül csatlakoztunk a lovasi Új Élet Termelőszövetkezethez."

22 Az alsóörsi Balaton tsz vezetősége 1960. szeptember 6-án tartott ülésén határozatot hozott az alsóörsi tsz-nek a lovasi tsz-szel való egyesítéséről. A határozatot az 1960. szeptember 13-án tartott tsz-közgyűlés megtárgyalta és elfogadta. Ugyanazon a napon a paloznaki Balatongyöngye és a lovasi Új Élet tsz közgyűlései is hasonló határozatot hoztak. 1960. szeptember 27-én az egyesülő tsz-ek vezetősége, Alsóörsről Horváth Géza, Farkas Zoltán, Huszár Károly, kérelemmel fordultak a megyei tanácshoz, amelyben az új tsz működésének engedélyezését kérték 266 taggal, összesen 871 kat. hold földterülettel. (A valóságban az új tsz 657 hektár földterülettel rendelkezett.) A háztáji gazdálkodásra kiadott terület 148 kat. hold volt. A tagok között 46 fő korábban földdel nem rendelkezett, 184 fő 0-7, 24 fő 7-15 kat. hold földterülettel rendelkezett, nem mezőgazdasági foglalkozású volt 12 fő. A tsz állatállományába 34 tehén, 4 tinó, 2 bika, 54 ló, 10 anyakoca tartozott. A gazdasági felszerelést 38 szekér, 38 eke, 10 lókapa, 55 lószerszám, 6 vetőgép jelentette. A tsz a nemesvámosi gépállomás körzetébe tartozott.

23 1961 elején megtörtént a három szomszédos tsz egyesülése. Lényegében az alsóörsi és a paloznaki tsz csatlakozott a lovasi tsz-hez, ami abban is kifejeződött, hogy az új tsz a lovasi tsz régi nevét megtartotta. Bácsi Gyulának, a lovasi tsz elnökének visszaemlékezése szerint „A szomszédok szívesen vették a javaslatot, de a mi tagságunk tiltakozott. Jól érezték magukat a kisebb közösség-