Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

X. Alsóörs a Rákosi-rendszer idején (Lichtneckert András)

Az ötvenes évek elején megindult a kisipar, kiskereskedelem felszámolása. Stumpf Pál cipész a kereseti tevékenységét 1951. szeptember l-jével megszün­tette. 1952. február 1-jei állapot szerint a községben már csak 12 iparengedély­lyel rendelkező volt: Albrecht Sándor pék, Szániel Antal kőműves, Gáspár Im­re cipész, Heszler Antal cipész, ifj. Csecs István kovács, Kerék József kovács, Altmár Vendel fodrász, Vankó Árpád fodrász, özv. Baracskay Józsefné ven­déglős, Nagy Kálmán férfiszabó, Fehéri Sándor kőfaragó. 1952. május 27-én ifj. Zsebők Zsigmond visszaadta az 1943-ban engedélyezett bércséplő iparát. 1952. május 27-én Tégen Ferenc lemondott az 1948-ban engedélyezett kisebb kőműves iparáról. 1952. szeptember l-jén Albrecht Sándor a pékiparáról le­mondott, amit nem fogadtak el. 18 A rendszer nem kímélte a helyi vezetőket sem. A falubeliek által választott vezetőt áthelyezték, majd 1954. április 13-án Gyarmati Imre vb-elnököt le­mondatták. A tanácstagok és az MDP-titkár kérték a visszahelyezését. Király József MDP-titkár szerint „súlyosan megsértette a járási tanács a tanácselnökök választásának törvényét, első ízben akkor, amikor Végh Imre volt tanácselnö­köt áthelyezte községünkből, ahová a dolgozó nép megválasztotta és nem kérte a községi tanács hozzájárulását. Ugyanebbe a hibába esett a járási tanács Gyar­mati Imre vb-elnök esetében is. Nem volt helyes a járási tanács kiküldöttjének részéről az a módszer, ahogy a vb-elnököt lemondatta. A kiküldött felhívta a vb-elnököt, hogy ha nem mond le állásáról, akkor lesz arra más mód". Szíjjártó József javaslatára szavaztak, s egyhangú szavazással állást foglaltak a vb-elnök visszahelyezése mellett. Eredményt nem értek el, 1954. május 12-től ismét Végh Imre lett a vb-elnök. 19 2. A parasztság helyzete A földreform befejezése elhúzódott, így csak 1950-ben telekkönyvezték az elkobzásokat és a juttatásokat. 1950. március 10-én határozott a megyei földhi­vatal hét elkobzott lakóházas ingatlan sorsáról, amelyek közül hármat tanítói lakás, óvoda és kultúrház céljára és magánszemély részére juttattak, négyet az ingatlankezelő vállalat és a pénzügyigazgatóság kezelésébe adtak. 1951-ben le­zárult az Iklódy-félc birtokból elkobzott összesen 5 kat. hold 236 D-öl terület juttatása. A juttatásokról szóló határozatokat állandóan változtatták. Csornai Miklós ingatlanát végül Balatonalmádi községnek juttatták, és az ottani Strand­fürdő Vállalatnak adták. Nem sok sikerrel járt a község házhelyrendezése. A ref. egyháztól és a ne­mesi közbirtokosságtól igénybe vett területen 35 házhelyet és egy közérdekű telket szándékoztak kialakítani. Az érintettek fellebbezését elutasították, de a

Next

/
Thumbnails
Contents