Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IX. A polgári demokratikus berendezkedés felszámolása

tány szélessége 20-30 m között váltakozik. A rongálódás mérve a parti műnél 70%-os, míg a kabinoknál 100%-os. A parti mű helyreállításához 1000 Ft szükséges. A strandfürdő a nemesi közbirtokosság tulajdona, bérlője Tégen Ferenc, aki május 15-től szeptember 30-ig bérli. 10 000 Ft költséggel rendbe hozták, de a kabinokra még 10 000 Ft kellene. Vízvezeték nincs. Egy közkút van, melyet az Országos Közegészségügyi Intézet építtetett.

109 1948-ban Somogyi József panziójának és Stráner Gyuláné nyaralójának a helyreállítása megtörtént. 1948. augusztus 4-én a járási főjegyző utasítást adott a vízi mentőszolgálat megszervezésére, mentőcsónakok beszerzésére. 1948 augusztusában a strandon volt már cukrászda és eszpresszó. Ekkor a strandbérlő Tégen Ferenc és dr. Somogyi József. 1948. szeptember 3-án jelentették a BIBnek, hogy a szociális üdültetésben részt vett dolgozók száma 286, az egyéni üdülők száma 66."

10 Az 1949. évi szezon előtti felmérés szerint az alsóörsi üdülőtelepen az üdülésre alkalmas épületek száma 22, ebből 17 magánvilla, 5 üdülőház (Gerencsér József, Geszti Aladár, özv. Stráner Gyuláné, MOSZK-üdülő, Termény forgalmi Vállalat üdülője). Magánvillákban bérbe adtak 19 lakrészt. Üdülőházakban 167 férőhely volt, összesen 75 szoba. Három étterem volt: a MOSZK-üdülőben, a Terményforgalmi Vállalat üdülőjében és a vasúti restiben. Káptalanfüreden 6 magánvillában bérbe adtak 8 lakrészt. Két üdülőház volt 11 szobával, 54 férőhellyel. Étterem két vállalati üdülőben volt.

111 A Káptalanfüredi Fürdőegyesület 1948. február 6-án kelt levele szerint a legalább 20 éve fennálló káptalanfüredi telepen a parcellázás következtében felépült 83 ház, a telepen kb. 187 állandó lakos volt.

112 1944-ben a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt. haszonbérbe vette a káptalanfüredi fürdőt. A felsőörsi körjegyző 1946. március 29-én jelentette a főispánnak, hogy belügyi tisztviselők részére üdülőtelep létesítésére alkalmas terület Káptalanfüreden van. A megyei földhivatal 1947. május 12-én a káptalanfüredi strandot az államrend113 őrség veszprémi sportegyesületének juttatta. A Káptalanfüredi Fürdőegyesület 1947. július 31-én hivatalos úton kérte, hogy a veszprémi székeskáptalan tulajdonát képező erdőből a telep kultúrháza, sporttere és temetője céljára a káptalanfüredi közönséget képviselő Káptalanfüredi Fürdőegyesület részére juttassanak telkeket: „...alkalom nyílik arra, hogy a jelenleg több, mint 150 állandó lakossal bíró telep igényei kielégíttessenek, annál is inkább, mert a nyári idényben a természeti szépségekben bővelkedő telepünk több száz fővárosi és egyéb nyaralónak is nyújt pihenést és üdülést". Az ügyben 1947. augusztus 25én helyszíni eljárást tartottak a törvényszék, az elöljáróság, az UFOSZ és a fürdőegyesület választmányi tagjainak részvételével. Az egyesület kultúrház, sporttér, iskola, sétatér, temető céljaira kért telkeket, továbbá a műút és a parti rész közötti mocsaras, de feltöltendő területet strandbővítés céljára. A fürdő-