Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IX. A polgári demokratikus berendezkedés felszámolása

Az 1949. április 20-i állapotok szerint a községi elöljáróság még mindig kisgazdákból (5 fő) és parasztpártiakból (2 fő) állt, a 10 képviselő közül 4 MDP, 2-2 kisgazda, parasztpárti és FÉKOSZ-képviselő volt. Az elöljáróság tagjai: 1. Szíjjártó József bíró, kisbirtokos, FKgP. 2. Bán János helyettes bíró, napszámos, NPP. 3. Gaál Gyula előljáró, kisbirtokos, NPP. 4. Ifj. Zsebők Zsigmond előljáró, kisbirtokos, FKgP. 5. Guath Imre előljáró, kisbirtokos, FKgP. 6. Vida Gyula előljáró, kisbirtokos, FKgP. 7. Bocsor Imre közgyám, kisbirtokos, FKgP. Képviselő-testületi tagok: Csecs Zoltán gyári munkás, Sári Lajos vasutas, Varga Ödön vendéglős és ifj. Horváth Kálmán vasutas az MDP, Takács Mihály nyugdíjas és Horváth Lajos kisbirtokos az FKgP, id. Csecs István napszámos és Gáspár Imre cipész az NPP, Végh Imre napszámos és Somogyi Károly alkalmazott a DEFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos 33 Szövetsége) képviseletében. A közigazgatásban nagy változást hozott, hogy a 4330/1945. M. E. sz. rendelettel a balatonfüredi járást 1946. január l-jétől Veszprém megyéhez csatolták, ezzel pont került egy több évszázados ügy végére.

34 Balatonalmádi a szomszédos települések, Alsóörs, Felsőörs, Vörösberény rovására akart terjeszkedni, és 1945. július 21-én határozatban kérte Káptalanfürcd átcsatolását. Káptalanfüred lakossága is a Balatonalmádihoz való csatlakozásban látta a településrész problémáinak a megoldását. Az 1945. július 22én megalakított alsóörsi képviselő-testület augusztus 4-én úgy határozott, hogy Káptalanfürednek Alsóörstől Balatonalmádihoz való csatolásához semmi körülmények között sem járul hozzá. Káptalanfüred erősen fejlődik, így adója fontos a községnek. Van vasútállomása, a körjegyzőség kiszáll az ügyintézésre. 3 5 A vármegye alispánja 1947-ben nem javasolta Káptalanfüred átcsatolását. Alsóörs és Lovas községek képviselő-testületének határozata után a vármegyei alispán véghatározatára a körjegyzői székhelyet Felsőörsről Alsóörsre áthelyezték, ami egyúttal azt is jelentette, hogy 1947. augusztus l-jétől az anyakönyvi kerület székhelye Alsóörs lett. Az indoklás szerint Alsóörs és Lovas 1461 lelket számlál és 56%-ot visel a körjegyzőségi közös kiadásokból. „Indokolják a székhely áthelyezését ezenfelül szociális, népi és fürdőpolitikai szempontok is. Alsóörs község, a tőle nem nagy távolságra fekvő Káptalanfüred és a közigazgatásilag odatartozó (a körjegyzőséghez - szerk.) Tisztviselőtelep örvendetesen fejlődő fürdőtelepek, és különösen Alsóörs község fürdőtelepének és környékének látogatottsága évről-évre fokozatosan nő és idegenforgalma fejlődik. A község megközelíthetősége vasúton, hajón egyaránt jó, a fürdőélete jelentős és állandóan fejlődő irányt mutat."

36 Válaszul Felsőörs képviselőtestülete 1948. április 20-án elhatározta, hogy önálló nagyközséggé válik. Erre Alsóörs és Lovas fellebbezett azzal, hogy csak három év múlva, a 3 éves terv után járulnak hozzá a különváláshoz.

37