Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

15. A hatos bizottságnak joga van a fürdőtelep területén állandó vagy ideiglenes jellegű építményeket létesíteni, a fürdőtelep részére felszerelési és berendezési tárgyakat beszerezni. 16. A hatos bizottság által épített vagy létesített minden létesítmény, épület, valamint minden berendezési és felszerelési tárgy, amelyet a fürdőtelep részére megvesznek, a közbirtokosság tulajdonát képezik. 17. Fenti létesítményekért a hatos bizottság semmit sem követelhet a közbirtokosságon. 18. A közbirtokosság a fürdőtelepen - a szabadfürdő területét kivéve - a szabadfürdést, illetve az ingyenfürdést, az állatok fürdetését, a mosást, mások számára kabinok építését, csónakokkal, fürdőkabinok bérbeadásával mások által folytatható üzletszerű foglalkozást betiltja. 19. A hatos bizottság nem adhat senkinek sem olyan jogokat, amelyek a közbirtokosság tulajdonjogát vagy rendelkezési jogát bármilyen tekintetben befolyásolják vagy csökkentik. 20. A fürdőtelep kezelési joga másra át nem ruházható. 21. A fürdőtelep területén eszközlendő beruházásokról és beépítésekről a hatos bizottság minden évben a közbirtokosságnak tájékoztatás céljából jelentést küld. 22. A kezelési időtartam alatt a fürdőtelep után a közbirtokosság csupán a vagyonadót fizeti saját vagyonából, illetve pénztárából. 23. A hatos bizottság tudomásul veszi, hogy a kezelésre átadott területen keresztül, lehetőleg ott, ahol a szabadfürdő céljaira terület jelöltetik ki, a közbirtokosság a téli hónapokban a jégvágásra és jégszállításra engedélyt adhat.

104 1935. november 3-án a közbirtokosság közgyűlésén Miklós Ferenc beszámolt a fürdőtelepen végzett munkákról és a tervekről, egyúttal kérelmezte, hogy a közbirtokosság a fürdőtelep kezelési idejét 20 évre bővítse ki. Miután ezt alapos és elfogadható indokokkal alátámasztotta, a közgyűlés egyhangúlag megszavazta azzal a kikötéssel azonban, hogy a 12 éves kezelési időtartam letelte utáni nyolc év alatt évi 500 P összeget lesznek kötelesek a közbirtokosság pénztárába beszolgáltatni. Az eredeti egyezség 14. pontja kapcsán mindkét fél tudomásul vette, hogy akár egy, akár több közbirtokossági külsőségi jog után csak egyetlen egy kabin bérelhető 50%-os kedvezmény mellett.

105 Az egyezség után kialakult helyzetben a fürdőtelep ügyeit négy szerv intézte. Tevékenykedett a fürdőegyesület választmánya és a fürdőtörvény alapján 1932. augusztus 17-én megalakult, hatóságként működő üdülőhelyi bizottság. A fürdőtörvény értelmében az üdülőhelyi bizottság határozta meg a közadók módjára behajtandó kurtaxát, amelyet a törvényhatóság első tisztviselője felemelhetett. Az üdülőhelyi bizottság döntött a kurtaxa felhasználásáról, az üdülőhelyi utak kihasításáról és kisajátításáról. A fürdőegyesület igen kedvező