Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

II. Középkor (Rainer Pál)

rokk egyháznál. Az eredeti román szentély alapfala a mai templom belsejében ásatással feltehetően megfigyelhető volna. A templom Ny-i karzata a XIII. századból származik. Egy XV. századi átépítésre mutatnak az ENy-i és DNy-i sarkok támpillérei, továbbá a gótikus ablak- és ajtókeretek, így a D-i bejárat szép keretkövei is.

78 -4Korábban már utaltam rá, hogy a templom csak 1478-tól lett önálló plébánia, korábban Felsőörs fíliája volt. (Talán az önállósodással lehet kapcsolatos a XV. századi átépítés.) A hívek így alighanem többnyire nélkülözték a köztük lakó pap állandó jelenlétét, bár lehetséges, hogy legalább időnként a felsőörsi prépost-plébános káplánja a faluban lakott. A falunak bírája attól az időponttól kezdve volt, amikor kialakult a faluközösség, amelyhez a különböző földesurakhoz tartozó jobbágyokat már erősebb kötelékek fűzték, mint saját földesuraikhoz vagy azok tisztjeihez. A bíró a falu világi elöljárója, a megyei, esetleg királyi parancsok legalsó szintű, helyi végrehajtója volt. így pl. ő segédkezett az adószedéskor a dikátoroknak. Hatásköre természetesen csak igen csekély jelentőségű ügyekre terjedt ki. „Hivatali" teendőiért cserébe adómentességet élvezhetett.