Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

na a magyar valóságot és múltat. Miközben kritikátlanul dicséri ennek a régi világnak az embereit és erkölcseit, érezni írásaiban a szelíd iróniát, történeteit az anekdoták szintjére emeli, amelyek egy elmúlt világról szólnak, ami többé nem állítható vissza, ezért úgy olvassuk azokat, mint a meséket. Jogászként maga sem gondolhatta komolyan, hogy akkor végzi jól a dolgát egy bíró, ha a járásából minden ügyvéd elköltözik, és az emberek csak azért pereskednek, mert rosszak a törvények, mégis így írt Mórocza Kálmánról. „Amikor az én barátom elfoglalta bírói állását ezelőtt 36 évvel: három ügyvéd volt járásában, harminc uzsorás és száz meg száz furfangos üzérkedő. Járása nagy, falva sok, az ország első balatoni fürdőtelepe, százezer apró birtokrészlet körös-körül s néhány év múlva minden ügyvéd elköltözött onnan, minden uzsorás elment világgá s minden furfangos üzérkedő nekiment a Balatonnak vagy a Bakony­nak. Rend, béke, nyugalom lett az emberek között. " A lovasi-felsőörsi Kis-hegyről körbetekint, szárnyaló képzelete megelőle­gezi az alsóörsi fürdőtelep fejlődését: „A patak elhagyja a falut és siet a Bala­ton felé. Útközben malmokat hajt. Azokat a régi patakmalmokat, amelyeket ár­nyas fák, virágos mezők, zöld legelők, sok színben játszó, apróra hasított szán­tók vesznek körül. A táj határát balról elzárja az alsóörsi Somlyó hegye s maga a falu fehér egyházával s lakóházaival. Lent a parton a fürdőtelep nyaralói és tornyos hajlékai. Előttünk a Balaton, de túlsó partja messze, alig láthatni ködbe vesző vonalait. Itt legszélesebb a víz. Jobbról, napnyugatról Tihany félszigete a határ. A látópont magas, alattunk fekszik az egész világ a közelben js tíz faluval, száz úri nyaralóval s ezer szőlőhegyi fehér hajlékkal. Mind vár, mind hí, mind mosolygó arccal ajánlja barátságát. S népe is olyan a tájnak, mint maga. Szíves, vidám és magyar. " Eötvös akkor járt Lovason, Alsóörsön, amikor az alsóörsi fürdőtelepnek még semmi nyoma nem volt. A Balaton déli partján utazva, évtizedekkel ké­sőbb óriási változást tapasztal: „Ma már huszonöt virágzó balatoni fürdőtelepet mutathatnék, nem hármat-négyet, mint harminckét év előtt. Akkor voltaképpen csak két fürdőtelepe volt a Balatonnak: Balatonfüred és Keszthely, de kezdő­dött már Almádi és Siófok is. Utazásunk után negyedszázad málva jelent meg könyvem első két kötete. Csodálatos szeretettel karolta ezt föl mívelt jó magyar közönségünk. S az ország északi és keleti részein talán még nagyobb szeretettel, mint nyugaton, túl a Dunán. A messze lakók előtt újabb és ismeretlenebb volt a tárgy, a Balaton szépsége, tehát érdekesebb is. A gyakorlati siker tünteti föl könyvemnek bármily szerény, de valódi becsét. Mióta könyvem napvilágot látott: azóta évenkint szaporodnak a Balaton körül az újabb és újabb fürdőtele­pek. Kenése, Világos, Aliga, Zamárdi, Szárszó, Falu-Szemes, Máriatelep, Bala­tonberény, Győrök, Szepezd, Badacsony, Alsóörs fürdőhelyek azóta keletkeztek s ezek is, a régebbiek is azóta váltak nagyobbá és díszesebbé. "

Next

/
Thumbnails
Contents