Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

ket s pár jegenyét. Ismerem titkait, melyek mások szemében jelentéktelen semmiségek, száraz unalmasságok; ismerem öröme tündérszíneit, nyugalma bájait, értem gyászát, haragja vészhangjait s lelkemben is van valami abból a csodálatos borúból, mely homlokát koronkint elfátyolozza s villámírásban végig lobogja. Soha egy pillanatra sem untam meg e vidéket, e vizet, melynek színes kavicsokkal, békateknőkkel és csigákkal teleszórt homokos partján órákig elsétálgatok, nem gondolva semmit, csak a víz zsongására figyelve s álmodozva, mint egy alvajáró. " Endrödi alkotói pályája gazdagságával, sokoldalúságával tűnik ki. Falusi álmok címmel 1875-ben jelent meg első kötete, amelyet 1876-ban a Tücsökdalok, később a Kuruc nóták (1897), Isten felé (1901), Tarlóvirágok (1904), Őszi harmat után (1905), Anakreoni dalok (1910), A pálya végén (1914), Játszi órák (1921) című kötetek és több gyűjteményes kötet, válogatás követ. Szépprózája Másodvirágzás (1879), Balatoni ég alatt (1884) címmel jelenik meg. Jelentős műfordítói munkásságából kiemelkednek Heine fordításai: Heine költeményei, Dalok könyve. Életrajzokat és irodalomtörténeti tanulmányokat ír. A Magyar Remekírók sorozatban szerkeszti a Magyar népdalok és a Magyar népballadák című köteteket. Menti irodalmunk értékeit. Gyűjti a Petőfire vonatkozó adatokat, szerkeszti a Petőfi-könyvtárat, amelyben megjelenik Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849. című kötete és a Petőfi a magyar költők lantján című munkája. A Petőfi Album egyik szerkesztője, gyűjti a Petőfi Múzeum és Ereklye Könyvtár anyagát. Sajtó alá rendezi Vajda János verseit, Tóth Kálmán, Bartók Lajos, Abonyi Lajos műveit. Költői antológiákat szerkeszt, irodalomtörténeti munkákat ír. Hogy Alsóörs őrizze emlékét, arról először Mihálkovics gondoskodott, aki a költő tanyáját elnevezte Endrődi-laknak. „Alsóörs Magyarország legszebb helye. Endrödi Sándor itt írta Tücsökdalait és itt a természet bájos tündérligetében inspirálva, izmosodott és lett igazi poétává. A vízhez legközelebb: hetven lépésnyire lévő kis nádfedeles lak, amelyet büszkén vallok most a magaménak, valamikor az övé volt. Akkor, amikor még O élt, a hőn szeretett, egy egész életen keresztül gyászolt és sohasem feledett, imádott asszony: Écsy Antónia, kinek halála óta nem jár ide, mert - mint mondja - nem szeret temetőbe jönni. Mikor a sors oly kegyetlen lecsapott kedves költőbarátomra, enyém illetve nőmé lett e kis szőlő és rajta álló kis parti lak. Én szeretettel neveztem el nevéről e házat, az őslakot, mely mellé 1886 óta épültek a többi villák és lassanlassan kinőtte magát egy egész villatelep." - írja Mihálkovics Tivadar 1905ben A sportember naplójában.

129 Endrödi 1884-ben megjelent, már idézett Hangulat című írásában a Balaton vidék gyermekének tekinti magát, talán éppen ezért tudja már ekkor világosan megfogalmazni a végső kívánságot: „ Gyermeke vagyok e vidéknek s bármerre