Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

alapján a részvénytársaság 32 évre 115 000 koronáért bérbe vehesse a balatoni halászatot. Ez utóbbi törekvése a Balatoni Halászati Társulat siófoki és budapesti közgyűlésén sikerrel járt.

96 Rendezni akarta a vasúti kisajátítások ügyét, az 1917. november 4-i rendkívüli közgyűlésen azonban csak arról tudott beszámolni, hogy a vasúti kisajátítások összege nem folyt be a közbirtokosság pénztárába, mert a MÁV vagy az építési vállalkozó által átutalt összeget, 13 030 korona 20 fillért egy ügyvéd elsikkasztotta. A közgyűlés megbízta Leidlt azzal, hogy vegye fel a kapcsolatot 97 Babocsay Herman építkezési vállalkozóval. Mivel az 1916. évi 24. tc. alapján rekvirálták a közbirtokosság tulajdonát képező szeszfőző üstöt, amit törköly, borseprő, romlott bor, szilvacefre kifőzésére használtak, 1916. december 17-én elhatározták, hogy a pénzügyminisztertől engedélyt kérnek Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Paloznak, Csopak, Kövesd községek részére egy központi szeszfőzde felállítására. Leidl törekvése arra irányult, hogy a központi szeszfőzdét Alsóörs kapja. Végül Csopakon kellett volna felállítani, de nem készült el, s a közbirtokosság a kisüstön való kifőzés jogát csak 1918. november 22-én kapta vissza.

98 Miután a kőbánya bérlőjét, Velty Istvánt katonai szolgálatra behívták, felszerelése és gépei ugyan a bányában maradtak, de leállt a munka. 1916. június 19-én félévi bérleti díjat elengedtek neki. Az 1917. december 9-i közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Velty bányájában hadifoglyok dolgoztak, de Leidl ettől függetlenül kísérletet tett arra, hogy a kőbányászatra olyan vállalkozót keressen, aki hosszabb távon bérli a bányászatot és befektetésekre is hajlandó. Ezt a személyt Rainprecht Antalban találta meg, aki előbb 25, majd 40, végül már 50 évre akarta bérbe venni a bányát. Rainprecht fellendülést ígért a községnek, és azt javasolta, hogy hozzanak létre vállalatot az érvényes bérleti szerződéssel bíró Velty bevonásával. A követ adják olcsón, mert fel kell venni a versenyt pl. a vörösvári bányával. A közgyűlés 1918. augusztus 11-én jóváhagyta a 40 évi bérletre szóló szerződést, de a kitermelt kő árában hosszas tárgyalások után sem tudtak megegyezni, ezért a vállalkozásból nem lett semmi, továbbra is Velty maradt a bérlő.

99 1919. január 5-én vetődött fel először a választmány ülésén, hogy a közbirtokosság 36 720 korona tiszta jövedelmét fel kellene osztani a tagok között. 1919. január 26-án döntöttek az ügyben. Horváth Gábor indítványát, hogy a felosztás helyett adják kölcsön a tiszta jövedelmet a községnek egy községháza felépítésére, azután a község a pótadóból fizesse vissza a kölcsönt, a január 5-i választmányi ülésen még támogatták, de a január 26-i közgyűlésen az indítvány nem kapta meg a határozathoz szükséges egyhangú támogatást. Marton József indítványára a tiszta jövedelem felosztása mellett döntöttek, a határozatotjanuár végén végrehajtották.

100