Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

teszik, légyen fél öllel öregbb, tehát az birtokot felmértük és úgy jött ki, hogy szekereseknek jutott belőle 2 és fél öl, az gyalogsorbélieknek pedig csak 2 öl jutott, azonnal az falazást megkezdettem mind az két végin és négy nap alatt tökéletesen végrehajtattam. 2-szor. Lovas felől lévő kiméretlen közösön pedig úgy egyeztünk meg, hogy ha az helységbéli nemes és agilisság házszámmal többülne, azon kiosztott jus soha fel ne bontódjék, hanem az fentírt egyezség útján az fentmaradottból illetőségét kapja ki."

46 Az egyezségben két kiosztott földről van szó, az egyik terület lett a Gilicéskert, a Lovas felé eső másik területet nevezték később Liliom-kertnek. A két kertet később balatoni kerteknek is nevezték, valójában a Balaton lecsapolása miatt keletkezett apadáson voltak. Az 1853-ban megállapított aránykulcsot a káposztaföldek kiosztásánál a kis terület miatt nem lehetett érvényesíteni. Az 1868. július 14-én tartott közgyűlésen Tóthy István, Horváth Mihály, Vörösmarty János, Fábián Gábor, Lak János, Hamar József, Tóthy József, Mórocza József, Hetesy Zsigmond közbirtokossági tagok jelenlétében és aláírásával kötöttek szerződést Gelencsér Sámuel káposztacsősszel a Balaton melletti kertek, úgyszintén a kermencsi és öreg-réti sarjú őrzésére oly egyezség mellett, hogy a kertekben bírt egy-egy birtoktól, mely feltörve nincsen, 10 krajcárt kapott, amelyben pedig káposzta vagy kukorica volt, 20 krajcárt. A kermencsi réttől 4 osztrák forint, az Öreg-réttől 1 forint 20 krajcár volt a járandósága. A kenderáztatás jövedelmének harmadát is megkapta, ezekért köteles volt hivatalát híven teljesíteni, a károkról felelni. 7 Vörös István, a balatoni kert őrzésére 1869-re felfogadott káposztacsősz fizetsége a két és fél öles birtokokról 25 krajcár, a 2 öles birtokokról 20 krajcár volt, amit megkapott akkor is, ha berakták a földet, akkor is, ha gyöp maradt. A bér egyik felét a csősz beállásakor, másik felét a termés betakarításakor fizették. Felügyelte a kenderáztatást is, amiért megkapta a haszonbér harmadát.

48 A Liliom-kert őrzésére 1878. június 10-én felfogadott ifj. Guath János csősznek a 2 öl 3 suk földektől 25 krajcárt, a 2 ölesektől 20 krajcárt fizettek és megkapta a kenderáztatási haszonvétel felét (másik felét a község kapta), mely bérért Dömötör-napig köteles volt a kertet pontosan őrizni, a károkat megtéríteni és megkívánták tőle, hogy maga teljesítse a csőszi kötelességét.

49 A balatoni kert őrzésére 1892. május 8-án Mórocza Béni gondnok házánál ifj. Guáth Jánost felfogadták oly feltétellel, hogy a birtokosok egy osztály földtől 20 krajcárt fizettek és minden földtől két fej káposztát vagy répát kapott.

50 A kovácsot a falu tartotta. A falu kovácsa 1866-1867-ben Bognár József, 1870-ben Fülöp Gábor. Utóbbi a szerződése szerint köteles volt a község részére mindenféle vasmunkát ingyen elvégezni, mivel lakást és a hídnál egy kis káposztáskertet ingyen kapott. A falu lakói részére a kovácsmunkákat a szerződésébe foglalt árszabás szerint végezte, krajcárban kifejezve.

5