Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

az 556-557. sz. szelvények között a homokbányához vezető út számára és a vasúttal párhuzamosan a Lovas felé vezető dűlőutat.

16 A község 1908-ban bérbe vette a pénzügyigazgatóságtól a bor- és húsfogyasztási adót évi 500, illetve 100 koronáért. Ebből évi 135 koronát a termelőkkel, 225 koronát Roder Adolf kocsmárossal, a közbirtokosság bérlőjével, 180 koronát Rauscher Géza kocsmárossal, 60 koronát pedig Mihálkovics Tivadarral akartak megfizettetni. Ekkor tehát a községben két kocsma volt, de a fürdőtelepen is lehetett italmérés.

17 Az 1909. augusztus l-jén tartott rendkívüli közgyűlésen a körjegyző előadta, hogy a vasútállomás közelében az idegenforgalmat adó utazók, fürdőtelepesek és villatulajdonosok számára egy vasúti vendéglő felállítása lenne kívánatos, emiatt a kocsmák számát emelni kell. Erre megszületett a testület határozata: „tekintve, hogy Alsóörs csatlakozó állomás, s a községtől 1,5 km távolságra fekszik, az utasok, bár itt még a gyorsvonat is 10 percet vár, semmit sem kapnak, a fürdőtelepen levők is szükségleteiket a községben kénytelenek beszerezni, az idegenforgalomra és a fürdőtelep fejlődésére való tekintettel a kocsmalétszám felemelését egyhangúlag elhatározza, s ragaszkodik ahhoz, hogy egy építendő vasúti vendéglő részére a korlátlan kimérési engedély soron kívül megadassék". Engedélyt kértek az italkimérésre a zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóságtól, s ezzel elindították a később híressé vált vasúti resti ügyét.

18 A község faiskoláját a fürdőtelep mellett akarták létrehozni, de ez ellen Mihálkovics Tivadar tiltakozott. 1909-ben a főszolgabíró felszólította a községet, hogy gondoskodjon a szabályszerűen előírt 800 D-öl területű faiskoláról, de a felszólításra azt válaszolták, hogy a tagosítás során nem juttattak a politikai községnek ilyen célra területet.

19 2. A nemesi közbirtokosság gazdálkodása A közbirtokosság kb. 1906-ig a gondnok vagy közgazda vezetése alatt állt. A közbirtokosság gondnokai közül az alábbiakat sikerült összegyűjteni: Mórocza Károly (1860-1861), Fábián János (1862), Gál Péter (1863), Vörösmarty Péter (1865), Hetesy Zsigmond (1866-1867), Laki János (1868), Tóthy István (1869), Lak János (1870), Fábián Gábor (1874), Mórocza Imre (1879), Mórocza Péter (1881), Mészáros István (1883), Gaál János (1884-1885), Fábián Gábor (1886), Nagy Sándor (1887, 1889), Hetesy Károly (1890), Mórocza Benjamin (1892, 1894), Tóthy Benjamin (1895), Gál Péter (1897, 1899), Varjas Sándor (1901), Mórocza Sándor (1903-1904).

20 A közbirtokosság a gyűléseit a közbirtokossági kocsmában és a később községházának is nevezett közbirtokossági épületben tartotta.