Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

annyira megszaporodott, hogy egy második kéményseprői kerületet is fel lehetne állítani". A képviselő-testület ezt egyhangúan elutasította, mert úgy vélte, hogy a kéményseprés nem biztosítaná két család megélhetését, s a kéményseprő pontosan teljesítette eddig a kötelességét. Posta és távírda 1910-ig a körjegyzőség székhelyén, Felsőörsön volt. Az alsóörsi postahivatalt a kereskedelemügyi miniszter 1909. november 11-én kelt rendeletével alapította és a pécsi postaigazgatóság 1910. február l-jén nyitotta meg. Az 1912. évi fürdőkalauz szerint az alsóörsi posta a vasútállomás épületében működött. 1911-ben a képviselő-testület a postaigazgatóságtól kérte a posta áthelyezését a faluba. Kérelmüket négy érvvel támogatták meg: 1. A község a vasútállomástól 1-2 km távolságban van. 2. Téli időben sokat szenved a lakosság amiatt, hogy a nem közönséges postai küldeményekért le kell fáradni a telepre. 3. A helyzet olyan, hogy „van postánk és még sincs". 4. A posta mai állapota a fürdőtelepnek és a nyaraló közönségnek kényelmes, „de méltánytalan mellőzése ez a község lakosságának, hogy 5-6 villatulajdonos 2-3 hónapi nyaralási kényelme végett 5-600 lelket számláló község 12 hónapon keresztül változó időkben is a távol eső állomásra fáradjon". A postaigazgatóság nem teljesítette a kérésüket, ezért amikor 1913-ban a postaigazgatóság felszólította a községet a postai kézbesítő fizetéséhez való hozzájárulásra, azt elutasították és újra kérték a postahivatal áthelyezését.

10 Az 1912. évi fürdőkalauz szerint Alsóörs 1909-től telefonállomás. A hivatali telefon ügyét 1913-ban tárgyalták a képviselők, amikor az alispán határozatára a felsőörsi körjegyzői hivatal és a járás székhelye között telefonösszeköttetést kellett teremteni. A 120 korona fenntartási költséghez Alsóörs megszavazta a 30%-os hozzájárulását, azzal a feltétellel, hogy „külön díjazás nélkül a magánosok is használhassák" és összeköthető legyen az országban kiépített és kiépítendő állomásokkal.

11 A villanyvilágítás ügyében a világháború előtti években csak az első lépéseket sikerült megtenni. 1912. szeptember 12-én a körjegyző előadta, hogy a fürdőközönség kényelme megkívánja a villanyvilágítás bevezetését, s a kor követelményei előtt a képviselő-testületnek meg kell hajolnia. A villanyvilágítás olcsóbb, mint a petróleum, gépeket is lehet vele hajtani. Elhatározták egy népesebb gyűlés összehívását. December l-jén újra tárgyalták az ügyet. Az Első Magyar Villany világítási Társulattal kellett volna szerződést kötniük. December 8-án újra összehívták a gyűlést, amelyen a 800-1000 korona költséget nem szavazták meg, mert a községi pótadó amúgy is 69%-os volt, s Alsóörs község „rendetlen építése" miatt túl sok lámpa kellett volna a közvilágításhoz.

12 A főszolgabíró rendeletére 1909-ben elkészítették a község első utcanévjegyzékét. Hivatalosan a községi közdűlőutak megállapításáról volt szó a rendeletben, de kétségtelen, hogy utcajegyzéket készítettek. Mindenféle mester-