Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

dor és Vörösmarty Lajos 21-21, ifj. Hetesy Lajos 19, Szíjjártó Gábor 17, Bocsor Imre 15, Vida Mihály 14, Hetesy Sándor 13, id. Hetesy Lajos és Mórocza Péter 8-8, Szalay Imre 7, „felső" Horváth Gábor 5, Leidl Henrik 4, Rauscher Géza 2, Körmendy László, László Mihály, Roder Adolf, Róka Lajos, Sebők Soma, Takács István, Tóth István egy-egy alkalommal vett részt a közgyűlésen. A virilisjegyzéket ebből az időből nem ismerjük, de annyi megállapítható, hogy a virilisként számbajöhető személyek: Leidl Henrik, Rauscher Géza, Roder Adolf ritkán látogatták a közgyűléseket. László Mihály és Sebők Soma csak az utcajegyzék összeállításakor vett részt a közgyűlés munkájában. A bírót, a képviselő-testületi közgyűlés rendes elnökét, három évre kellett volna választani, de Alsóörsön rendszerint csak 1-2 évig maradt a hivatalában. Alsóörs bírái voltak: Fábián Gábor 1872-ben, Tóthy István 1873-1874-ben, Szily István 1875-ben, Rumy Zsigmond 1878-1879-ben, Horváth Gábor 1880ban, Mészáros István 1885-1887-ben, Papp Imre 1899-ben, Hetesy Lajos 1908-ban, Hetesy Péter 1909-ben, Tóthy Imre 1910-ben, Vörösmarty Lajos 1911-ben, Mórocza Lajos 1912-ben, ifj. Doniján Sándor 1913-ban, Mórocza Péter 1914-1917-bcn, Rüll Károly 1918-1919-ben.

3 A körjegyzőt a szövetkezett községek képviselő-testületének egyeteme életfogytiglan választotta. 1909 és 1915 között a felsőörsi székhellyel működő körjegyző Molnár Ferenc volt. 1908-ban a főszolgabírónak a jegyzői lak, iroda, tanácsterem, melléképületek építésére vonatkozó rendeletére azt válaszolták, hogy nincs pénzük, helyük, területük az építkezésre, különben is azokat Felsőörs tervezi felépíteni.

4 A képviselő-testület többször foglalkozott a községháza kérdésével. Abban a községben, ahol a házak többségében egyetlen szoba volt, a bíró a hivatalos ügyben hozzá forduló lakosokat otthon fogadta, ami zavarta a család nyugalmát, ugyanakkor a bíróval rossz viszonyban levő lakosok emiatt hátrányt szenvedtek. A képviselő-testület 1912-ben árverésen 680 koronáért megvásárolta özv. Decsi Károlyné és kiskorú gyermekeinek 49. népsorszámú házát községi hivatalos helyiség céljára. Nem sokkal később a körjegyző azt javasolta, hogy a megvásárolt nedves, egészségtelen, sötét házat adják el, s helyette Sebők Soma kiskorú gyermekeinek 27. népsorszámú házát vegyék meg. Az ügyben a név szerinti szavazás egyhangú volt, 900 koronáért eladták a Decsi-féle házat Guath Gyulának, kölcsönt vettek fel a közbirtokosságtól és 3600 koronáért megvásárolták a Sebők-féle házat. Egyet azonban elfelejtettek megtenni, nem szerezték meg a törvényhatósági jóváhagyást a kölcsönfelvételhez és a házvételhez, emiatt a főszolgabíró az elöljáróságot arra kötelezte, hogy fizesse vissza a vételárat a házipénztárba, amit hamarosan megtettek. így az önkormányzat a megvásárolni szándékozott Sebők-féle házban bérelt helyiségben tartotta a közgyűléseit.

5