Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

Felszámolták a nemesség külön pénztárát, amelyet 1850. január 19-ig Mórocza Ádám kezelt. A pénztárban maradt kötelezők közül Miskei Ádámét átadták a községi bírónak azzal, hogy fordítsa az új tűzoltófecskendő megvásár79 lására, három másik adóslevelet pedig átadtak a ref. egyház gondnokának. A bevételekből egy ideig jelentős összeget fordítottak az adófizetésre kényszerült nemesség adójának részbeni kifizetésére. Magyarországon az egyenes adózás ideiglenes rendszere 1850. november l-jén lépett életbe. A közbirtokosság gyűlésén 1853. január 11-én a számadások megvizsgálása után elhatározták, hogy „ezen summa ezentúl minden egy-egy birtokos javára oly móddal fordíttasson, hogy az adó egy része abból fizettessen ollyan formán, hogy amennyire a kassza engedi, minden évben annyira, amennyire kikerül, a közkasszából fizettessen az adó egy része, mindenkinek birtoka arányába adója után több vagy kevesebb havi adója rovasson le, megjegyeztetvén, hogy az olly külső birtokosok, kiknek tulajdon házaik nincsenek, az eddigi gyakorlat nyomán kizárattatnak".

80 Az adókat tehát birtokaránylag fizették ki a közbirtokosok helyett, s a faluban háztulajdonnal nem rendelkezőket ebből a kedvezményből is kizárták. Az erdőosztályok alkalmával állandó veszekedések voltak. 1850. február 18-án Fábián János közös gazdát bízták meg az erdőosztály elvégzésével, az erdőosztállyal kapcsolatos panaszok meghallgatásával és orvoslásával. Reá ruházták azokat a jogokat, amelyekkel korábban a nemesség bírája rendelke8 1 zett. A következő faosztásnál 1850. december 31-én mentesítették a nyilasok kiosztása alól a közgazdát, és Mórocza Gábort, Takács Mészáros Istvánt kinevezték erdővágási kiosztó inspektoroknak. Mivel az erdőpusztítókat soha nem tudták megfékezni, ezért főerdőinspektort is választottak Vörösmarty Pé82 ter személyében, aki a közpénztárból 4 pengőforint jutalmazást kapott. Két iratból kitűnik, hogy az erdő ügye amiatt váltott ki heves érzelmeket a közbirtokosság tagjaiból, mert mindenki biztosítani akarta magának a szükséges tűzifát. Ugyanakkor ennél jóval nagyobb volt a tét, mivel a fakiosztásból való részesedés a közbirtokosság javaiból való részesedést is jelentette. Dönteni kellett, hogy az egyenlő elosztás vagy a birtokaránylag való elosztás elvét alkalmazzák-e a közbirtokossági javak osztályainál. Előbb az erdő kezelésére 1851. január ő-án rendszabályokat fogadtak el, ami a későbbi üzemtervekhez hasonló módon foglalkozott az erdő használatával és védelmével. „Alól is írt alsóörsi községbéli nemes és agilis közbirtokosok tapasztalván azt, hogy a somlyói fordulati erdőnk nem csak az elidülés miatt tetemessen romlik, szántszándékos erdőpusztítók által is szemlátomást pusztul, elhatároztuk, hogy ezen somlyói fordulati erdőnket három egymás után következő években levágjuk, minthogy azonban ezen nevezett erdő a helységhez közel, annak tőszomszédságában van, s emiatt az erőszakos etetésnek és kártételnek ki van