Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

bágyok és a zsellérek között a legelőre hajtható marhaszámot és az évenkénti faizásbeli részvétel arányát, valamint a közös nádas, úrbéri kocsma, pálinkafőző ház, közös rét használatának kulcsát nem szabta meg. Eddig tetszés szerint gyakorolták a legeltetést, éltek a faizással - a 4/8 és 3/8 helyesek tetemes rövidségével. Legújabban a karácsonyfavágást kellett megváltani. Ekkor „a negyed sessiósok megtagadták ezen tehernek sessionális quottáink aránya szerinti felosztását, azt akarván előre, hogy később a sessiók aránya szerint a közösségben eddig használt legelő, fajészási stb. vagyonokra nézve semmi különbség ne legyen". Miután a törvény a sessiók arányát tekintette a közös haszonvételek használata alapjául, ezért kérték az alperesek törvénybe idézését a karácsonyfa megváltása és a közös haszonvételek használata ügyében.

56 Az ügyben 1856. november 25-én tartott tárgyaláson Balázs Dávid, a felperesek ügyvédje kérte, hogy az eddig közösségben volt haszonvételek kulcsául az egyes volt jobbágyok telki birtoka szolgáljon zsinórmértékül. Az alperesek személyesen megjelentek és bemondták, hogy a legelőhasználatra és a faizásra elfogadják, mint ahogyan addig is volt, a telki birtokarányt, azért is, mert a karácsonyfa megváltása is birtokaránylag történt. A nádlást, mivel a káptalannal kötött 1842. évi egyezség szerint 31 házra adták ki - 7533 D-ölet, ezért ezután is házszám szerint akarják használni. Ami a kocsmát és a pálinkaházat illeti, kinyilatkoztatták, hogy „nem törődnek vele, ha felperesek őket munkabeli szolgálataik és költségeik erejéig aránylag kifizetik, a jövedelmek aránylag osztatnak fel, de azzal sem, miután oly csekély a haszon, hogy szót sem érdemel, ha a jelen állapotban megmarad a használat". Nem ellenzik, ha a közös rétből a felperesek birtokaránylag kiveszik a részüket. Felperesek a nádas kivételével elfogadták az alperesek bemondásait, a nádasra is birtokaránylag megállapított kulcsot kértek érvényesíteni. Az alperesek ragaszkodtak a nádas te5 7 kintetében az 1842. évi egyezséghez. Az 1857. január 15-én felvett jegyzőkönyv szerint Balázs Dávid, a felperesek ügyvédje barátságos egyezséget ajánlott. Mondjanak le az alperesek a munkabeli szolgálataik és kiadásaik megtérítéséről, miután azok különben is nagy bajjal volnának aránylagosan kiszámíthatók. A kocsma és a pálinkaházat illetően állapíttassák meg a birtokaránylagos használat, mivel az alperesek is elismerik, hogy csekély jövedelemről van szó. Ezek fejében a felperesek elállnak a nádast illető birtokaránylagos követelésüktől. Erre az alperesek előadták, hogy a korcsma és pálinkaház építésére felhozott munkaszolgálat és bármi név alatt formált kiadásaik megtérítéséről lemondván, az ajánlott birtokaránylagosságot elfogadják, valamint a nádas haszonvételére nézve is felperesekkel 1842. november 24-én a veszprémi káptalannal kötött úrbéri egyezség 5. pontja alapján kezet fognak. így kérték kimondani, miszerint fel- és alperesek között a legelő, faizás, nádas, kocsma és pálinkaház, valamint közös rét haszonvétele iránt