Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

nek, ameddig járandóságok kikerülni fog, adassék ki oly világosítással, hogy amennyire a közbirtokosok rétjei a felső mezőben fekvő rétekbűi ki nem kerülnek, a mersei kertek gyepűjétűl kezdve a szőlőgyepű és a fentírt 3 öles csapás közt addig, amég ki nem kerülendnek, metszettessenek ki. Továbbá, mivel a felső eőrsi határszélen fekvő káptalani föld a nemesség által szántóföld minőségben el nem fogadtatott, azért legelőjárandóságba adatik és T. Káptalan ezen birtoka az aprósi közös gyöppel egyenlíttetik ki."

45 Az egyezségből kiemelendő, hogy három határbeli haszonvétel természetbeni megosztását sikerült végrehajtani. Az egyik az erdő volt, tehát ettől az időponttól kezdve létezett külön a Nemesség erdeje és a Káptalan erdeje, de még nem létezett a Jobbágyok erdeje. A másik nem kevésbé fontos haszonvétel a Balaton vize, apadása, nádlása és halászata volt, amelyet úgy különítettek el, hogy a káptalani 3/8 részt az almádi határon álló csárdától, a közbirtokossági 5/8 részt ennek folytatásában a lovasi határig mérték ki. Végül, a nemesek és agilisek a szántóföldjeiket a Felső-mezőben tagosíthatták, azon a területen, ahol a falu legjobb szántóföldjei voltak. Egy sor haszonvétel: kocsma, vendégfogadó, mészárszék, pálinkafőző ház, kovácsház, pásztorházak a telket (fundust) illetően a káptalan és a közbirtokosok közös tulajdonában maradtak. 1843. március 15-én a káptalan és a közbirtokosok arányosítási pótegyezséget kötöttek, amelyben ismét egy sor kérdésben sikerült megállapodniuk: 1. A közös pásztorházak közül a 123. sz. borjú- és sertéspásztorház és az ugyanazon szám alatti kocsmároslakás a jobbágyságé, a 188. sz. alatti pásztorházak és pálinkaház egy kerttel együtt a nemes és agilis közbirtokosoké lesz. 2. A közös tulajdonban lévő épületek fundusa 5/8 részben a nemességet, 3/8 részben a káptalant illeti. Azokat az épületeket és tárgyakat, amelyek a nemesség és a jobbágyság közös tulajdonát képezik, megegyezés alapján felosztják. Ha ez nem sikerülne, akkor a becsű szerinti értékük 101 nemes ház után 3/4 részben a nemességé, 31 jobbágy- és zsellérház után 1/4 részben a káptalan úrbéreseié lesz. 3. A kovácsház és a műhely telke a káptalan és a nemesség, az épületek a közbirtokosság és a jobbágyok közös tulajdonában maradnak. 4. A régi falukocsmához tartozó épületet és pincét a káptalan megvásárolja 200 váltóforintért, melynek 3/4 része a nemességé, 1/4 része a jobbágyoké lesz. 5. A régi mészárszék és a mészáros lakház telke a közbirtokosok osztályrészébe esik. Az épületeket eladják, s azok árát a közbirtokosok és a jobbágyok között felosztják. 6. Megállapodtak, hogy közösen fognak építeni egy új vendéglőt és mészárszéket, amelynek kijelöltek egy 310 :-öles telket. A mészárszékhez a káptalan és a közbirtokosok 8 hold legelőt és 1/2 telek utáni faizási jogot adnak.