Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

44. Vk. m. lt. Documenta iuris possessionarii. 1725. Alsóörs 39. - Uo. 1757. Alsóörs 45. 45. ZML Conscriptiones universales, 1716. 46. OL Regnicolaris levéltár. Archívum regni. Országos összeírások 1715. Lad. HH. No. 6. Comitatus Szaladiensis. - OL Regnicolaris levéltár. Archívum regni. Országos összeírások 1720. Lad. KK. No. 8. Comitatus Szaladiensis. (VEML Mikrofilmtár 59. és 61. tekercs.) 47. Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. In: A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1957. 145. 48. ZML Conscriptiones universales, 1730. 49: Varga János: A parasztság állami kizsákmányolása a 18. század első felében. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez 171 1-1790. Szerk. Spira György. Bp. 1952. 51-52. 50. ZML Conscriptiones universales, 1750. 51. Varga János i. m. 60. 52. VEML Mórocza család iratai, 1788. 291. 53. Varga János i. m. 70. 54. ZML Conscriptiones universales, 1758. 55. Varga János i. m. 62-65. - OL Regnicolaris levéltár. Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827. ordináta. Comitatus Szaladiensis 1828. (OL Mikrofilmtár) és ZML Conscriptio regnicolaris 1828. az 1830. évi kiegészítéssel. 56. Varga János i. m. 70-71. 57. Vk. m. lt. Alsóörs 18. 1802. - Uo. 52. 1818. - Uo. 53. 1819. - Uo. 66. 1825. 58. Veress D. i. m. 77, 94, 98. arról ír, hogy 1587-ben a püspök vezette be a kilenced alóli mentességet. A kilenced alóli mentesítés a káptalani birtokokon korábban történt, s feltételezésem szerint a püspök 1587-ben a püspöki birtokokra vezette be a kilencedmentességet. 59. Vk. m. lt. Urbáriumok 1. 1727. 60. Veress D. i. m. 98.: „Az 1753-ban elrendelt úrbéri terhek általában azonosak voltak az 1727. évivel." 1753-ban valójában nem rendeltek el semmit, csupán feljegyezték az 1727. évi szerződés alapján teljesített, szokásban lévő úrbéri szolgáltatásokat. 61. Vk. m. lt. Epp. 1758. Nr. 20. Az évszám helyesen 1755! 62. Veress D. i. m. 98. és 100. két időpontban is Jóváhagyatja" Zala vármegyével az urbáriumot. Előbb: „...Zala vármegye 1758. március 22-én jóváhagyta az úrbéri szerződéstervezetet". - Nem sokkal utána: „Zala vármegye sedriája 1755. március 11-én megerősítette és engedélyezte a veszprémi káptalan úriszékének regulátióit." - Zala megye valójában nem hagyta jóvá teljesen a káptalan által kidolgozott urbáriumot, emiatt fellebbezett 1755-ben a káptalan ügyvédje, majd 1760-ban perújítással élt. 63. A kilencedet ennek ellenére bevezeti és „szorgalmasan fizetteti" a káptalani jobbágyokkal Veress D. i. m. 98, 103. 64. Veress D. i. m. 103. a tényekkel ellentétesen azt állapítja meg, hogy „Az évekig elhúzódó ügy ezzel befejeződött, s a veszprémi káptalan győzelmével lezártnak tekintették az ügyet." (sic) 65. Vk. m. lt. Ábrahám. 6. 1760. „Regulatio relate ad colonos via novi, relate autem ad extraneos vinearum tentores via simplici in sede dominali V. capituli anno 1760-O die 17-a 7-bris in possessione Kisfalud tenta elaborata." Ezt a kilenced és tized szempontjából nagyon fontos forrást nem ismeri Veress D., ebből származik sok téves nézete a jobbágyok és a külső birtokosok adózásával kapcsolatban. 66. Vászolyon pl. a káptalan a bortizeden kívül hegyvámot is kapott, ezért nyilvánvaló volt, hogy a tized csak egyházi tized lehetett. - A borvidéken az adózás