Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

II. Középkor (Rainer Pál)

A két Örs nevű falu közül a XII. század végétől ott működő Mária Magdolna-prépostság - a Rútot nemzetség Örsi ágának nemzetségi monostora - révén, Felsőörs tett szert jelentékenyebb szerepre. A bennünket most érdeklő Alsóörsről nem tudni, hogy egészében vagy csak egyes részeiben, de korán királyi, királynéi birtokterületté vált, ahol szolgálónépek: tárnokok, udvarnokok és szakácsok éltek. Egy 1318. február 14-én, Tamás tihanyi bencés apát és konventje által kiadott oklevél szerint a veszprémi káptalan első királynénk: Gizella (Szent István király felesége) adományából bírt Alsóörsön birtokot.

8 Tekintettel arra, hogy ezt az oklevelet 300 esztendő választja el Gizella korától, nem biztos, hogy ezen állítás teljesen hitelesnek fogadható el, bár ezt a lehetőséget sem lehet kizárni. Annyi azonban bizonyos, hogy a veszprémi káptalan már a kora Árpád-korban birtokossá vált itt.

9 A fejedelmi-királyi Árpád-család és a Szent István-i alapítású veszprémi egyház mellett, legkésőbb a XI11. századtól számos további birtokosa is volt a falunak. Az egyháziak közül a veszprémvölgyi görög bazilissza, majd a XIII. század derekától ciszterci apácák, a somlóvásárhelyi bencés apácák, a bakonybéli bencés szerzetesek, a gyulafirátóti premontrei szerzetesek, a felsőörsi Mária Magdolna-prcpostság fordulnak elő. A világi birtokosok között, a már említett Rátót nemzetség Örsi ága

10 mellett, birtokoltak itt a Lőrinte és a Vázsony nembeliek, s más nemesek, továbbá a veszprémi káptalan egyházi nemesei meg jobbágyai és mások is. A továbbiakban tekintsük át a fennmaradt okleveleket, s általuk a településnek az írott forrásokban fennmaradt történetét. Az Alsóörsről szóló oklevelek a keletkezésük időpontját tekintve két csoportra bonthatók, az elsőbe az 1272 és 1358, a másodikba az 1392 és 1523 között keletkezett oklevelek tartoznak. A felosztás esetleges, de annyiban célszerű, hogy az oklevelek két csoportja között a választóvonalat a jogilag egységes jobbágyság és a rendi társadalom kialakulása képezi. 1272. július 1-én Ambrus fia Szegöny a korábban Maristella asszonytól vásárolt Nagyszőllő nevű 6 kapás szőlejét eladta Pápa nembeli Imurald fiainak, Adriánnak és Fuldricusnak. A szőlő a Balaton és a nagy út között feküdt, ezért kétségtelen, hogy a mai Alsóörs határában volt.

11 1275. szeptember 3-a előtt IV. László király Veszprém-váralján 8 mansio (háznép) várnépet, 3 mansio hercegi tál-adót, 4 mansio királyi hírnököt, Alsóörsön (in villa Wrs inferiori) pedig két mansio szakácsot, akiket közönségesen huro-nak neveznek (duo mansiones cocorum, qui vulgo huro appellantur) adományozott földestül a veszprémi káptalannak, kárpótlásul azokért a károkért, amelyeket az átvonuló nagy királyi sereg a veszprémi egyház birtokán okozott. Az alsóörsi két /w/ro-mansio családfői: Stuge és Zab nevezetűek voltak.

1

" A IV. László-féle oklevél a veszprémi káptalan képviselőinek: Posa mester nagypré-